Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe

I. István 997-től, Géza halálától az utolsó magyar fejedelem, 1000-től az első magyar király, aki a nagyfejedelemséget keresztény királysággá alakította, mely kisebb-nagyobb szünetekkel, államhatár-módosításokkal egészen 1946-ig fennállt. Érdekesség, hogy a Magyar Királyság hivatalos nyelve nem a magyar volt, hanem 1844-ig a latin. Ezután sem kizárólag a magyar nyelv volt a hivatalos, mellettük ugyanúgy hivatalossá vált az olasz és a horvát nyelv is. A főváros sem mindig Buda volt, az egyház feje Esztergomban, a törvényhozásé Székesfehérváron székelt. Akkoriban mindkét települést fővárosnak tekintették. Budát csak a tatárjárást követően alapították, amely a 14. századtól kezdve lassacskán átvette a korábbi két metropolisz szerepét.

Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté, majd a Királyság fővédőszentjévé vált. Ez a nap a magyar katolikus egyház főünnepe, és 1771-től az államalapítás emlékének nemzeti ünnepe is, mely mai formáját 1991-ben nyerte el.