Halloween, mindenszentek, halottak napja

Bármilyen fura is, halloween sokkal régebbi keletű ünnep, mint a keresztény egyház által bevezetett mindenszentek, majd később (kb. 998 óta) a halottak napja.

Halloween ősi kelta ünnep, eredetileg a november 1-jén ünnepelt újév előestéjét jelentette. Ekkor ért véget a nyár, s megkezdődött a sötétség és a hideg időszaka. Halloweenkor miután a termést betakarították, megkezdődött az ünnep, a kelta papok tüzeket gyújtottak, a druidák hite szerint pedig ilyenkor a holtak lelkei meglátogatták az élőket.

Maga a halloween elnevezés csak később alakult ki, amikor az ókeresztények saját ünnepeiket hozzáigazították a meglévő pogány ünnepekhez, így az ünnep az all-hallows-eve kifejezésből ered, ami szó szerint mindenszentek előestéjét jelenti.

November 1., az ősi kelta újév a keresztény világban mindenszentek ünnepévé vált, november 2. pedig a halottak napja lett. Mindhárom ünnep az évezredek, évszázadok során gazdag hagyománnyal, hiedelmekkel telt meg.

Az angolszász területeken őshonos halloween mára már az egész világon elterjedt narancssárga-fekete színeivel és a híres töklámpással, mely egy részeges, furfangos ír kovács, Lámpás Jack ördöggel való kibabrálásának emlékét őrzi.

November 1. azon üdvözült lelkek emléknapja, akiket nem avattak szentté. Mindenszentek napja után következik a halottak napja, amikor szeretteink sírján mécseseket gyújtunk. A régi keresztény hagyományok szerint ezekben a napokban a halott lelkek hazalátogatnak egy kis időre, ezért ekkor szokás nekik is megteríteni és éjszaka halvány lámpát gyújtani a ház minden szobájában, hogy el ne tévedjenek.