Június 24. – Szent Iván és Keresztelő Szent János napja

Keresztelő Szent János napját megelőző éjjel, amely a szláv változat alapján kapta a „Szent Iván éj” elnevezést, június 23-án már a XI. században tüzeket gyújtottak a korabeliek, mellyel a nyári napfordulót, az év leghosszabb nappalát ünnepelték. Az ekkor meggyújtott tűznek mágikus, gyógyító erőt tulajdonítottak, gyógynövényeket és gyümölcsöt (leginkább almát) szórtak a lángba, éjféltájt pedig átugrották, vagy –az utóbbi évtizedekben– átsétáltak a parázson. A kereszténység elterjedésével az eredendően pogány ünnepet Keresztelő Szent János ünnepeként próbálták előtérbe hozni, azonban az ünnep kettőssége mind a mai napig fennmaradt.