Vadásznaptár

Forrás: 1996. évi LV. törvény a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, 2007. évi XVI. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelet, a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról, ill. annak 3. számú melléklete, frissítve a 72/2012 (VII. 24.) VM rendeletben foglaltakkal.

 

 

Nagyvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Gímszarvasbika

 31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - bika, golyóra érett                

1

31

   
  - tehén, ünõ

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - borjú

31

 

 

 1

 

 30

 

 

1

 

 

 

Dámbika

31

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

  - tehén, -ünõ

 

28

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

  - borjú

 

28

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Õzbak

 

 

 

15

 

 

 

 

30

 

 

 

  - suta, gida

 

28

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Muflonkos

 1

                 

 

 31

  - juh, -jerke, -bárány  

28

           

1

     

Vaddisznó

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 31

Szikaszarvasbika, - tehén, -ünõ, -borjú

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

31

Zerge

vadászati idény nélkül

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Apróvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Mezei nyúl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

31

Üregi nyúl

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Fácánkakas

 

28/29

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

   - tyúk

31

               

1

   

Fogoly

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

31

Nyári lúd

                 

1

 

31

Vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd

31

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Tőkésréce

31

 

 

 

 

 

 

 15

 

 

 

 

Szárcsa

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Erdei szalonka

vadászati idény nélkül

Örvös galamb, balkáni gerle

 31

 

 

 

 

 

 

15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb apróvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 31

Borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó

 

28/29

 

 

 

 

 1 

 

 

 

 

 

A halványpiros mező a vadászati idényt, a halványpiros mezőben feltüntetett szám az adott hónap napját jelöli.

 

A 65/2015 (X.26.) FM rendelet alapján a 2016 március 1-től hatályos vadászidények az alábbiak szerint módosulnak:

Nagyvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Gímszarvasbika

 31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - érett bika                

1

31

   
  - tehén, ünõ

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - borjú

 

28/29

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Dámbika

 

28/29

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

  - érett bika                   1 30  
  - tehén, -ünõ

31

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

  - borjú

 

28/29

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Õzbak

 

 

 

15

 

 

 

 

30

 

 

 

  - suta, gida

 

28/29

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Muflonkos

 

28/29

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - juh, -jerke

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

  - bárány

 

28/29

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Vaddisznó

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31

Szikaszarvas

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Apróvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Mezei nyúl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

31

Üregi nyúl

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31

Fácánkakas

 

28/29

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

   - tyúk

31

               

1

   

Fogoly

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

31

Nyári lúd

                 

1

 

31

Vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd

31

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Tőkésréce

31

 

 

 

 

 

 

 15

 

 

 

 

Szárcsa

31

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Erdei szalonka

vadászati idény nélkül

Örvös galamb, balkáni gerle

 31

 

 

 

 

 

 

15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb apróvadfajok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve

 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31

Borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó

 

28/29

 

 

 

 

 1 

 

 

 

 

 

A halványpiros mező a vadászati idényt, a halványpiros mezőben feltüntetett szám az adott hónap napját jelöli.

 

Részlet a törvényből:

27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
(6)40
(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.
(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

 

További törvény-részlet:

A vadászati év az év március hónap elsõ napján kezdõdik és a következõ év február hónap utolsó napjáig tart. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfõre esik, akkor kiterjed az azt megelõzõ egy, illetve kettõ napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követõ kettõ, illetve egy napra is.


A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytõl mért körzetét is.
 

Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytõl mért körzetét.


Vaddisznó malacnak minõsül a szaporulat 20 kg, süldõnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minõsül az 50 kg zsigerelt súlyt elérõ vagy meghaladó súlyú nõivarú vaddisznó.


Gímszarvasbikát, dámbikát, õzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-tõl
január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.


Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti idõszakra megállapított vadászati idény során borjúnak
a gímszarvas elõzõ évi szaporulatát kell tekinteni.


Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási idõszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthetõ.


Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvérõl fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megõrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követõ két
munkanapig meg kell õrizni.


Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentõségû és hazai kiemelt jelentõségû vízi élõhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.


Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikbõl naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthetõ el, melybõl a nyári ludak száma nem lehet több kettõnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdõdik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdõdik és december 31-éig tart.


Tõkés récére augusztus 15-tõl augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület
és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tõkés récébõl és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthetõ el. Tenyésztett tõkés réce tilalmi idõben is napi terítékkorlátozás nélkül lõhetõ.


Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követõ két munkanapig meg kell õrizni.


A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérõ köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

 

 

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTÕSÉGÛ VÍZI ÉLÕHELYEK


1. Fertõ-Hanság Nemzeti Park területébõl a Fertõ tavi rész
2. Tatai Öreg-tó TT
3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertõ TT
4. Pacsmagi-tavak TT
5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébõl a Kisbalaton régi és új tározók
6. Balaton
7. Duna-Dráva Nemzeti Park területébõl a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
8. Ócsai TK
9. Kiskunsági Nemzeti Park területébõl a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét
10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelõ és a Büdösszék-tó, Mártély
11. A Körös-Maros Nemzeti Park területébõl a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Szõ-rét
12. Hortobágyi Nemzeti Park
13. Csondrádbokrosi Sós-tó
14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT
15. Felsõ-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)
16. Tokaj-Bodrogzugi TK
17. Rétszilas
18. Ipoly-völgy
19. Böddi-szék


VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTÕSÉGÛ VÍZI ÉLÕHELYEK


1. Sárvíz-völgye TK
2. Péter-tavi Madárrezervátum TT
3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe
4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
5. Pellérdi-halastavak
6. Sumonyi-halastavak
7. Baláta-tó TT
8. Boronka-melléki TK
9. Borsodi-Mezõség TK
10. Gátéri Fehér-tó
11. Hevesi Füves Puszták TK
12. Kecskeri puszta TT
13. Kesznyéteni TK
14. Körös-Maros Nemzeti Park területébõl a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták
15. Közép-tiszai TK
16. Nagybereki Fehér-víz TT
17. Sárosfõi-halastavak TT
18. Sárréti TK
19. Szatmár-Beregi TK
20. Szigetközi TK
21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
22. Tiszavasvári Fehér-szik TT
23. Tiszadorogmai Göbe-erdõ TT


AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLÕHELYEK


1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítésérõl];
2. Kiskunsági Nemzeti Park területébõl a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésû területe, valamint a Felsõ-Kiskunsági szikes puszta területegységbõl a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbõ közti mûút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bõvítésérõl];
3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védõzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);
4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);
5. Borsodi-Mezõség TK területébõl a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítésérõl];
6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertõ nevû része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bõvítésérõl és természetvédelmi kezelõk megnevezésérõl];
7. Körös-Maros Nemzeti Park területébõl a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítésérõl - a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint -, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítésérõl, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítésérõl, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítésérõl];
8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítésérõl];
10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védõzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bõvítésérõl];
12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mezõ - a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület - [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésérõl];
13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védõzónája;
14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
15. Fertõ-Hanság Nemzeti Park területébõl a Fertõ tó nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;
16. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;
17. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertõ TT és 100 méteres védõzónájuk;
18. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;
19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;
20. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;
21. a Duna-Dráva Nemzeti Park területébõl a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;
22. Ócsai TK;
23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelõ és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védõzónájuk;
24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelõ és a Szõ-rét és 100 méteres védõzónájuk;
25. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;
26. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;
27. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;
28. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védõzónája;
29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
30. a Felsõ-Tisza nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védõzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középsõ része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területébõl a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;
32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;
33. a nemzetközi jelentõségû vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védõzónája.