Október 4. - egy időszámítás vége

1582. október 4-én a világ számos katolikus országában véget ért az addig több, mint 1600 évig használt Julián-naptár és életbe lépett a világ legtöbb országában ma is alkalmazott Gergely-naptár. Az új naptár bevezetését a Julián-naptár pontatlansága tette szükségessé, amely ugyan már tartalmazta a szökőév fogalmát, de az akkoriban bevezetett szökőnap 128 évenként 1 napos időeltolódást eredményezett. Erre elsőként az egyház figyelt fel, hiszen a csillagászati –pontosabban szolunáris– jelenségekhez kötődő ünnepek, mint pl. a Húsvét, kezdtek eltolódni.

A megoldás nem tűrt halasztást, az 1500-as évekre ugyanis a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja március 21-ről egészen március 10-re tolódott. A ma is alkalmazott megoldást XIII. Gergely pápa utasítására dolgozták ki és vezették be, méghozzá úgy, hogy 1582. október 4. után rögtön október 15. következett. E ”csekély” 11 napos korrekción kívül még számos pontosítást iktattak be az újdonsült naptárba, melynek eredménye a világon egyik legpontosabb naptár lett (3236 évente csúszik 1 napot) a perzsa Dzsaláli és a maja naptár után.

A Gergely-naptárt elsőként Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Franciaország vezette be még 1582-ben, a többi ország csak később, fokozatosan csatlakozott, legutóbb pl. Törökország 1927-ben.