Névnapok

Nemzetek ünnepei

Munkaidő naptárak

Ezoterika

Egyházi ünnepek

Horgásznaptár

Holdnaptár

Világnapok

Névnapok
Nemzetek ünnepei
Munkaidő naptárak
Ezoterika
Egyházi ünnepek
Horgásznaptár
Holdnaptár
Világnapok

Keltezés helyesírása

(A Magyar Helyesírás Szabályai tizenkettedik kiadása alapján az Akadémiai Kiadó gondozásában)

A keltezés

295. Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is. A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül) kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:

  • 2014. február 28.
  • 2014. II. 28.
  • 2014. febr. 28.
  • 2014. 02. 28.
  • 2014. febr. 28-a
  • 2014. 02. 28-án

296. Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:

  • 1848. március 9.
  • 1848. márciusban; de: 1848 márciusában [vö. 297.]
  • 1848. áprilisi
  • 2014. évi
  • 1944. őszi; de: 1944 őszén [vö. 297.]
  • 1945. március–áprilisban
  • 1849. tavaszi–nyári
  • 1956. október havában
  • 1956. október folyamán; de: 1956 folyamán [vö. 297.]
  • 1956. október végén; de: 1956 októberének végén [vö. 297.]

Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:

  • 2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi
  • 20–21. század vagy XX–XXI. század
  • 2014. április 28–30.

A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni, például:

  • 2014. április 11. – 2014. október 10.
  • 2014. I. 15. – VIII. 23.

297. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:

a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:

  • 1848 előtt
  • 1849 mártírjai
  • 1848 előtti
  • 1703–1711 szabadságharca
  • 1849 után
  • 1914 késő őszén
  • 1867 és 1896 között
  • 1848 első felében
  • 1526 augusztusában
  • 1849 tavaszi hónapjai
  • 1848 hősei
  • 1944/45 nehéz telén

b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például:

  • 1492 fordulópont az emberiség történelmében.
  • 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

c) Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például:

  • A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.

298. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak, például:

  • az 1838-as árvíz
  • Magyarország 1514-ben
  • 1848. márc. 15-én
  • július 6-ig vagy 6-áig
  • 12-től vagy 12-étől
  • december 25-től január 27-ig

Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása:

  • 1. vagy 1-je
  • 1-én vagy 1-jén
  • 1-ig vagy 1-jéig

Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva:

  • 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei

299. Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:

  • 2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között
  • 2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta

Az óra és a perc írása

300. Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: 10 óra 25 perckor.

Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 10.35, 10:35.

Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: 10.35-kor vagy 10:35-kor, 10.35-ig vagy 10:35-ig, 10.35-ös vagy 10:35-ös.

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre