Hírek

Június 3-án a hajnali órákban a Szaturnusz hátráló mozgással szembenállásba kerül a Nappal a Kígyótartó csillagképben. Pár órával később eléri legnagyobb fényességét és földközelbe is kerül.

Ebben az időszakban a Szaturnusz feszültséget keltő, hátráltató fényszögbe lép a Nappal, amely leginkább a magabiztosságunkban tehet kárt. Előtérbe kerülhetnek a negatív személyiségjegyeink miatti félelmeink a kritikákkal szemben, korlátozva érezhetjük az önkifejezésünket, kreativitásunkat, aggódhatunk különböző hibák elkövetésétől.

Ezekben a napokban a tapasztalat, hidegvérűség, a félelmekkel való nyílt szembesülés és elfogadás növelheti magabiztosságunkat és segít átvészelni az oppozíció időszakát.

Néhány napja a Mars éppen szembenállásba került a Nappal. Most ismét “marsi” esemény van a láthatáron, hiszen május 30-án este tíz óra körül a Mars közelebb kerül hozzánk, mint az elmúlt tíz évben valaha!

A földközelség időpontjában a vörös bolygó a Mérleg csillagképben lesz látható, fényessége nagyobb lesz, mint a Földről látható legfényesebb csillagé, a Szíriuszé (természetesen a Napon kívül). A Mars földközelségének egyik jelentősebb rekordja 2003-ban volt, ekkor 56 millió kilométerre volt tőlünk, amelyre csak minden 50 ezredik évben van példa. Most nem lesz ilyen közel a Mars, csupán 75 millió kilométerre (a Föld-Hold távolság 195-szöröse). Összehasonlításképpen a Mars földtávolban kb. 400 millió kilométerre van (a Föld-Hold távolság 1000-szerese).

A legközelebbi földközelségig nem kell olyan sokat várni, 2018. július 27-én kivételesen ismét nagyon közel, 57 millió kilométerre kerülünk a Marshoz.

Először egy 1925-ös gyermekjóléti világkongresszuson került szóba a nemzetközi gyermeknap szükségessége, hivatalosan azonban csak 1950-től ünneplik, a világ legtöbb országában június 1-jén.

Magyaroszágon már sokkal korábban, 1931-ben bevezették a gyermekhetet, majd a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949-es kongresszusán elfogadottak alapján 1950-ben egy napossá csökkentették, melynek állandó időpontja Magyarországon május utolsó vasárnapja.

 

Május 29. évfordulói, történései a nagyvilágban

 

1205 - megkoronázzák II. Andrást, a 18. Árpád-házi uralkodót

1867 - osztrák-magyar kiegyezés megszületése (a képviselőház megszavazta a “közösügyi törvényt”)

1886 - megjelenik a Coca-Cola első nyilvános reklámhirdetése a “The Atlanta Journal”-ban

1917 - John Fitzgerald Kennedy...

Május 26. - Úrnapja, az Oltáriszentség (Eucharisztia) ünnepe

 

A nap történései a nagyvilágban:

1897 - Bram Stoker ír szerző kiadja a világ legismertebb gótikus horror-regényét, a “Drakula” c. művet

1912 - Kádár János (születési nevén Csermanek János) kommunista politikus születésnapja (Fiume)

1980 - Farkas Bertalan első magyar űrhajósként elindul a világűrbe a Szojuz-36 fedélzetén, ahol csaknem 8 napot töltött

1948 - Gálvölgyi János Kossuth-díjas színművész és parodista születésnapja

1986 - az Európai Gazdasági Közösség elfogadja az európai zászlót, amelyet az 1990-es években megalakuló Európai Unió is saját zászlajaként fogadott el

2006 - Gyurcsány Ferenc az MSZP frakcióülésén, egy hónappal az akkori...

1571 - Báthory Istvánt erdélyi fejedelemmé választják (uralkodása 1586-ig tartott)

1961 - John Fitzgerald Kennedy politikai válaszként Gagarin űrrepülésére bejelenti az Apollo Holdra szállási program megkezdését

1977 - bemutatják a mozikban a Csillagok háborúja kezdő részét, mely végül az űreposz 4. része lett

1989 - a Szovjetunió elnökévé választják Mihail Gorbacsovot

2008 - a NASA Phoenix űrszondája leszáll a Mars felszínére (a Phoenix hatodik űrszondaként ért sikeresen földet, és elsőként landolt a sarki régióban, ahol feladata a vörös bolygó vízkészletének és a marsi mikrobák tanulmányozása)

Május 25. az utolsó, “elkésett” fagyosszent, Orbán napja. Orbán néven nyolc pápát is számlálhatunk. I. Szent Orbán pápa (3. század) elrendelése alapján készül ma is a miseáldozati kehely és tányérka aranyból vagy ezüstből, ezért a pápát gyakran kehellyel ábrázolják. Orbán napja körül a népi megfigyelések szerint ismét hűvösebbre fordul az idő, utána viszont már nem kell tartani a fagyos hajnaloktól. Orbán kiereszti a méheket és a dongókat, amelyek ekkor kezdenek rajzani. Azt is mondják sokfelé: amilyen Orbán - olyan az ősz!

1707 - Carl von Linné svéd természettudós, a modern tudományos biológiai rendszertan megalkotójának születésnapja

1805 - I. Napóleont az Itáliai Királyság uralkodójává koronázzák

1861 - Rippl-Rónai József festőművész születésnapja

1879 - Lauber Dezső pécsi építész és élsportoló születésnapja

1949 - megalakul a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)

1954 - Budapesten a Népstadionban (ma Puskás Ferenc Stadion) az angol-magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen az aranycsapat 7:1-re megveri a briteket

1990 - Antall József miniszterelnök megalakítja az első demokratikusan választott magyar kormányt a rendszerváltás után

1995 - kiadásra került a Java programnyelv első verziója

Május 22-én délután 1 óra körül a Mars bolygó szembenállásba, azaz az asztrológia nyelvén oppozícióba kerül a Nappal. Csillagászatilag jelentős eseményről van szó, hiszen ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó.

A horoszkópot tekintve ez a jelenség nem igazán előnyös. A Nap-Mars szembenállás diszharmonikus fényszög, ilyenkor hajlamosak lehetünk elhamarkodni döntéseinket, hirtelen cselekedhetünk, amit később megbánunk, vagy éppen ellenkezőleg, nehézkesen tudunk döntést hozni és cselekedni. Figyeljünk oda jobban párunkra ezekben a napokban, mert a Nap-Mars oppozíció miatt lehet, hogy észre sem vesszük, hogy elhanyagoljuk és többet törődünk önmagunkkal.

Nap-Mars oppozíció nincs túl gyakran, átlagosan két évente ismétlődik. A legutóbbi 2014. április 8-án volt, a következő 2018. július 27-én...

Május 21-én a felkelő telihold “kék Hold” lesz. Persze nem szó szerint, bár ritka természeti események által az atmoszférába jutó részecskék a kék fény szórásával előidézhetik a Hold kékes árnyalatúvá való elszíneződését. Így történt ez 1883-ban, amikor a Krakatoa vulkán kitörésekor borult kék színbe a Hold, majd 1927-ben, amikor extrém nagy mennyiségű por került a légkörbe a hosszú, száraz időszak után érkező monszun miatt, vagy 1951-ben, amikor a Kanada nyugati részén pusztító nagy erdőtűz miatt kerültek apró szemcsék az égbe.

Valami köze azért mégiscsak van egymáshoz a már közel 400 éve ismert, szemcsék okozta kék Hold jelenségnek és a kb. 30 éve Észak-Amerikából elterjedt, a naptárhoz kötődő kék Hold fogalomnak.

A fentiekből következik, hogy igen ritka eseményről van szó, amely az angol nyelvben “once in a Blue Moon” szókapcsolatként el is terjedt, melynek jelentése megközelítőleg annyit...

Május 20-án 16 óra 30 után a Nap a Bika csillagképből átvándorol az Ikrekbe. A következő hetekben a változékonyságé, sokoldalúságé és a kommunikációé lesz a főszerep, mely nem csak az Ikrek csillagjegyben születettek életében játszhat fontos szerepet.

Ezen a napon kivételesen sok és jelentős történelmi esemény történt, melyekből az alábbiakban csak a legkiemelkedőbbeket soroljuk:

  • 325 - megkezdődik a mintegy két hónapig tartó niceai zsinat, melyen többek között a húsvét számításának ma is alkalmazott módját is rögzítették
  • 1498 - Vasco de Gama portugál felfedező elsőként jut el tengeri úton Indiába
  • 1570 - Abraham Ortelius flamand kartográfus megalkotja a „Theatrum Orbis Terrarum”...

Május 18. a múzeumok nemzetközi napja és egyben az internet világnapja.

A történelem eseményei ezen a napon:

  • 1521 - magyar-török háború kezdete, I. Szulejmán török szultán hadat üzen II. Lajos magyar királynak
  • 1756 - a hétéves háború kezdete, melyet Winston Churchill I. világháborúként emlegetett
  • 1804 - császári címet kap Bonaparte Napóleon
  • 1910 - a Föld érinti a Halley-üstökös csóváját
  • 1920 - Karol Józef Wojtyła (II. János Pál) lengyel származású pápa születésének napja
  • 1980 - kitör az Észak-Amerikai Mount Saint Helens vulkán 57 áldozatot követelve
  • 1990 - rehabilitálják Mindszenty József bíboros-hercegprímást
  • 2005 - a Hubble űrteleszkóp felvételei igazolják, hogy a Plutónak két holdja van

Pünkösd ünnepe eredetileg a zsidó világból származik, a Sávuot, azaz a “hetek ünnepéből” fejlődött ki. Az ősi zsidó hagyomány szerint Isten ekkor írta Mózes kőtábláira a tízparancsolatot. A keresztény világban pünkösd vándorló ünnep, időpontja a húsvétot követő 7. vasárnap, azaz 50. nap. A neve is ezt sugallja, hiszen a görög pentekoszte, azaz “ötvenedik” szóból származik. Pünkösd napján a Szentlélek tüzes lángnyelvek formájában alászállt az égből Jézus tanítványaira, akik egyesülve vele megalapították az első gyülekezeteket. Ezért tekintik pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának.

A pünkösd népi hagyományban kiemelt jellegét mi sem bizonyítja jobban, hogy május hónapot pünkösd havának is hívják. A szokások egy része a kereszténység előtti időkbe, a római florália ünnepekre nyúlik vissza...

2016-ban május 13-a péntekre esik. Az idén ezzel le is tudhatjuk a péntek 13-hoz kötődő aggodalmainkat, hiszen a következő ilyen nap 2017 januárjában lesz.

Péntek 13. az egyik leghíresebb naptárhoz kötődő babona, miszerint ez az év legszerencsétlenebb napja. Ilyenkor jobb, ha fel sem kel az ember, munkába sem megy, akkor nem történhet semmi baj.

De honnan ered péntek 13. babonája?

Az egyik eredet IV. Fülöp francia király nevéhez fűződik, aki több száz templomos lovagot fogatott el és vetett tömlöcbe...

Pongrác ókeresztény vértanú, Szervác Rajna-vidéki püspök, Bonifác mártír volt, valamennyien a 4. században éltek. Az egymást követő napok mellé sorolják még május 25-ét, Orbán napját is, mint különálló, magányos fagyos napot. Ők a népi hagyományban Közép-Európában és hazánkban is a fagyosszentek nevet viselik, hiszen ezekben a napokban évszázados tapasztalat szerint az idő hűvösebbre fordul, akár fagy is előfordulhat, ami komoly károkat okozhat a gazdáknak. Az egyik legenda szerint a fagyosszentek ruhájukkal betegeket takartak be, ekkor azonban hirtelen fagyos hideg támadt és ők hárman megfagytak.

A fagyos napok okát tudományosan azzal magyarázzák, hogy május első felében Európa északi részén nagyobb, délen kisebb légnyomás alakul ki, ezzel teret adva a sarkvidéki hidegebb légtömegek kontinens belseje felé áramlásának.

Jupiter, a bőség, növekedés és a szerencse bolygója, amely ha a bolygók Nap körül megszokott mozgásától eltérően visszafelé látszik hátrálni az égbolton (azaz az asztrológia nyelvén retrográd), sokszor kételyeket és aggodalmat támaszthat bennünk az élet legkülönbözőbb területein. Ilyenkor meginoghatunk saját hitünkben, tudásunkban, sok esetben ok nélkül. Az idén a Jupiter január 7-től egészen május 9-ig retrográd mozgást végzett az égbolton.

Mára azonban ennek az időszaknak vége! A Jupiter a retrográd mozgását abbahagyva május 9-től  elindul előre a Szűz csillagképben, így dolgainkban ezután gördülékenyebben hozhatunk magabiztos, jó és szerencsés döntéseket.

Áldozócsütörtök (latinul: Ascensio Domini), vagy más elnevezésein Urunk mennybemenetele, áldozónap, a húsvét időpontjához igazodó vándorló ünnep, húsvétvasárnap utáni 40. nap. Egészen a 4. századig a pünkösddel együtt ünnepelték, majd attól különválasztották. A 12. századtól körmenettel gazdagították. 1918-ig a húsvéti időben végzett áldozás határnapja volt, innen ered az ünnep neve.

Különböző népi hagyományok kapcsolódnak az ünnephez. Egyes helyeken azt vélték, a déli harangszót követően, Jézus mennybemenetele után még egy órán át nyitva marad a menny kapuja, ezért ekkor buzgóbban fohászkodtak az éghez. Más helyeken azt tartják, Krisztus után a föld is az égbe szállt, azonban az ámen szóra megállt, így keletkeztek a világon a dombok és a hegyek.

2015 karácsonyán megújult a Naptárak.com, a régi külsőt magunk mögött hagytuk, elindítottuk YouTube csatornánkat és újraszerveztük közösségi oldalainkat. Az alábbiakban összeállítottunk egy kis statisztikát az elmúlt pár hónap látogatottsági adataiból, megköszönve az olvasók hűségét, rendszeres visszatérését oldalainkra, egyúttal köszöntve új látogatóinkat is, akik még csak most ismerkednek a Naptárak.com-mal!

 

Naptárak.com látogatottsági statisztika 2016 év első harmada (január - április):

2016 első harmadában a látogatók 200 GB-nyi adatot töltöttek le, mindez tartalmazza 360 000 egyedi felhasználó közel 1 millió oldalmegtekintését is.

 

Látogatók top 5 országa:

  1. Magyarország (85%)
  2. Románia (3,5 %)
  3. Németország (2%)
  4. Szlovákia (1,5%)
  5. Nagy Britannia (1,5%)

 

Top 3 letöltés:

  1. ...

1986. április 26-án bekövetkezett az atomerőművek történetének addigi legnagyobb nukleáris balesete, melyet az 1990-ben bevezetett Nemzetközi Nukleáris Eseményskála utólag a legmagasabb, 7-es fokozatú atombalesetnek nyilvánított.

A csernobili Lenin atomerőmű tragédiája (amely egyébként Csernobiltól 18 km-re, valójában Pripjaty városa mellett áll) az ortodox naptár szerint nagyszombatra esett, amikorra az atomerőmű éves karbantartása volt ütemezve. A katasztrófa részletes lefolyását leíró bejegyzések szerint a karbantartást nagypéntekről halasztották nagyszombat éjszakára, amikor a reaktor 4-es blokkjának lekapcsolása közben műszaki zavar történt, melynek következtében hajnal fél kettőkor az erőmű tízszeres teljesítménynövekedését észlelték a megszokotthoz képest. Ez másodperceken belül nagymennyiségű forró gőz termelődéséhez, az üzemanyagrudak megolvadásához és robbanáshoz vezetett, melynek következtében 2 ember a robbanás helyszínén azonnal meghalt. A...

  • I.e. 753-ban Romulus ezen a napon alapította Róma városát.
  • 1799-ben ezen a napon született Táncsics Mihály, író, publicista, szocialista politikus.
  • 1814-ben ezen a napon született Egressy Béni, zeneszerző, író, színész, a Szózat megzenésítője.
  • 1908-ban Frederick Cook amerikai sarkkutató és orvos elsőként érte el az Északi-sarkot, melyet rögtön a következő évben kétségbe vontak.
  • 1960-ban Brazíla fővárost váltott. Az addigi Rio de Janeiro helyett a 2,5 milliós lakost számláló Brasíliába helyezte át a kormány a székhelyét.
  • 1972-ben az ötödik Apollo-misszió, az Apollo 16 holdkompja leszállt a Holdra.

 

Április 15-e szerte a világban számos helyen beírta magát a történelembe.

Mi minden történt ezen a napon?

  • 1452-ben ezen a napon született Leonardo da Vinci itáliai polihisztor, a Mona Lisa és az Utolsó vacsora festője.
  • 1892-ben Thomas Alva Edison megalapította a General Electric vállalatot, melynek egyik első terméke többek között az elektromos izzólámpa volt.
  • 1912-ben az akkori tengerjáró hajók legnagyobbika, az RMS Titanic jéghegynek ütközve elsüllyedt az Atlanti-óceánban Új-Fundland partjainál.
  • 1923-ban ezen a napon az Eli Lilly gyógyszergyár forgalomba hozta a világ első inzulin készítményét, melyért a kutató-felfedező kanadai Frederick Banting még ugyanebben az évben Nobel-díjat kapott.
  • 1955-ben a McDonald’s a jelenleg is ismert formájában ezen a napon nyitotta meg első éttermét.

Jurij Gagarin 1961. április 12-én, éppen 55 éve járt a világon első emberként a világűrben. Ezt a napot 1962 óta az űrhajózás napjának tekintik. Gagarin 1957-től vadászpilótaként tevékenykedett, majd jelentkezett a szovjet űrprogramba. Itt több körben, először 3000, majd 20 társa közül őt választották ki kiemelkedő teljesítménye és apró, 157 cm-es termete (amely az űrhajó kis belmérete miatt volt fontos), valamint kevésbé megbízható források szerint fotogén mivolta miatt. A nevezetes napon Gagarin reggel 9-kor indult az űrbe a Vosztok-1 nevű űrrepülőgépen. Az űrutazás 108 percig tartott, mialatt egyszer megkerülte a Földet. Hazatérése után egycsapásra nemzeti hős vált belőle, bejárta a világot, őrnaggyá léptették elő, beválasztották a Legfelső Tanácsba és megkapta a Szovjetunió hőse címet is. Gagarint ezután a szovjet űrhajós kiképzőközpont vezetője lett. Hét évvel az űrrepülés után egy MIG-15-ös géppel végrehajtott gyakorló repülés során 34 éves...

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. Két költőnk is született ezen a napon, 1900-ban Márai Sándor, 1905-ben József Attila. A magyar költészet napját saját kortársai által kevésbé elismert József Attila nevéhez kötjük, ugyanis az öt évvel korábban ugyanazon a napon született Márai Sándort 1948-as emigrációja és bolsevizmus-ellenessége miatt tudatosan háttérbe szorították.

A Magyar Írószövetség az április 11-i rendezvényekhez hivatalosan 1989 után csatlakozott. Ezen a napon országszerte vers felolvasásokkal, előadásokkal, versmondó versenyekkel és különféle egyéb rendezvényekkel ünneplik a magyar költészet napját.

Április 7-én 13 óra 23 perckor szuperújhold lesz! A ritka csillagászati jelenség azonban csak látszólag érdekes, a hétköznapi szemlélődő emberek valójában semmit sem fognak ebből észrevenni.

De mi történik a Holddal április 7-én?

Ezen a napon újhold lesz, azaz a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, ezért a Hold túloldala lesz világos, felénk pedig a sötét oldalát fordítja. Ez a nap ettől még nem lenne olyannyira érdekes, azonban a Hold - ugyan nem 13 óra 23 perckor, hanem este 19 óra 28 perckor - ekkor kivételes közelségbe kerül a Földhöz (357 170 km-re, az átlag 382 900 km), így ha látszódna, mérete kb. 7%-kal nagyobbnak tűnne, mint egy átlagos távolságban levő Hold.

Nem kell sokat várni a következő Holddal kapcsolatos jeles eseményig, hiszen április 22-én mikroholdtölte lesz, ekkor a Hold több, mint 400 000 km-es távolságba kerül a Földtől, amely kb. 14%-os méretcsökkenést jelent egy...

A húsvét liturgikus, naptártörténeti és népi hagyományok szempontjából is az év egyik legjelentősebb, kiemelt ünnepköre.

A húsvét mozgó ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A mozgó ünnepek kiszámítása okán időpontja kulcsfontosságú, mert a többi mozgó ünnepet hozzá igazítják. Liturgikus szempontból a húsvétvasárnappal záródó hét Krisztus negyven napos sivatagi böjtjének lezáró hete, melynek neve nagyhét. A hívő ember ekkor kitakarítja portáját, felkészíti házát és saját lelkét a megtisztulásra. Az ünnepkör csúcspontja nagycsütörtöktől (egyes vidékeken nevezik még zöldcsütörtöknek is) húsvétvasárnapig tart.

A zsidó ünnepek esetén a következő nap már napnyugtakor elkezdődik. Ezt a szokást átemelve nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig Jézus utolsó vacsorájára, elárulására és elfogatására emlékezünk. Nagypéntek estétől nagyszombat délutánig Jézus...

Európa számos országában március 27-én az éjszakai órákban egy órával előre kell állítani az órát, mert megkezdődik a nyári időszámítás. Magyarországon 2 órakor 3 órára kell az órát átállítani, de Európa több országában ez egy órával előbb történik (1 órakor 2 órára igazítják az órákat, pl. Angliában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában és Svájcban). Oroszországban 2014-ben megszüntették a nyári időszámítást, így ők folyamatosan a téli időszámítás szerint élnek. A déli féltekén ugyanúgy átállítják az órákat, de pont fordítva, hiszen ott most kezdődik a téli időszámítás. Ám a Föld ezen részén jóval kevesebb ország használja ezt a gyakorlatot. Az órák átállításával energiát spórolunk, hiszen este egy órával tovább lesz világos.

A nyári időszámítást elsőként az amerikai feltaláló és politikus Benjamin Franklin vetette fel a 18. sz. végén, azonban a tényleges megvalósítás csak a 20. század elején...

Jóllehet, a csillagászati tavasz az idén március 20-án a hajnali órákban beköszöntött, a nap áthaladt a csillagászati tavaszponton és belépett a tavasz kezdetét jelölő Kos csillagképbe, azonban a népi hagyomány szerint a tavasz első napja március 21 (a meteorológiai tavasz pedig már sokkal korábban, március 1-jén megérkezett). Csillagászatilag a nap tavaszponton való áthaladása a 21. század végéig már sosem lesz március 21-én a négyévenként beékelődő szökőnapok halmozódása miatt.

Ez a nap Nursiai Szent Benedek napja, aki sziklabarlangban böjtölt három évig. Nevét a róla elnevezett rend, a Szent Benedek-rend őrzi, melyet ma elterjedtebb nevén, Bencés rendként ismerhetünk. Szent Benedeket 1964-ben a pápa Európa védőszentjévé nyilvánította.

A népi hagyomány Benedeket Sándorral és Józseffel együtt emlegeti, akik zsákban cipelik a tavasz melegét a földre, de útközben megállnak egy kocsmában, ahonnét Mátyás, a jégtörő zavarja ki őket. Ekkor egymásba botlanak, a...

A virágvasárnap vándorló ünnep, a húsvéti ünnepkör tagja. Időpontja a húsvétot megelőző vasárnap. Nevezik még Pálmavasárnapnak (miután Európa mediterrán részein pálmás körmeneteket szerveznek ilyenkor) vagy Hozsanna-vasárnapnak is (latinul: Dominica Hosanna vagy Dominica in Palmis). Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe.

Ez a nap Európa nagy részén, így Magyarországon is a barkaszentelés vasárnapja. A megszentelt barkát a hívek hazaviszik, melynek gyógyító, védő és télűző szerepet tulajdonítanak. A barkának egy év elteltével ismét jelentősége lesz, hiszen a pap ennek hamvaival jelöli meg majd hamvazószerdakor a hívek homlokát.

A kiszehajtás hagyománya is virágvasárnaphoz kötődik, ami egy szimbolikus téltemető ünnep. Egy menyasszonyi ruhába öltöztettet szalmabábut végighordoznak a falun, levetkőztetik, aztán vízbe hajítják, más vidékeken elégetik, hasonlóan a farsang farkának kiszebábjához.

További szokás a villőzés, melynek...

Oldalak