Jelmagyarázat a holdnaptárhoz:
 Újhold |
 Első negyed |
 Telihold |
 Utolsó negyed |
Éves holdfázis összesítő
Kapcsolódó termékek
Holdnaptár ismertető
A Hold felszínének Föld felé látszódó felét a napfény világítja meg. Azonban, hogy ebből a fényből mennyit láthatunk a Földről nézve, minden nap változik. Ezeket a változásokat nevezzük holdfázisoknak. A holdnaptár ezeket a fázisokat tünteti fel naptár formában.
A holdkelte és holdnyugta idejét, valamint a Hold aktuális csillagjegyét tartalmazza a részletes Holdnaptár c. aloldalunk. Külön jelentősége van a Hold fázisainak horgászatkor, erről szól horgásznaptárunk, valamint a kerti munkáknál, amely kapcsán meglátogathatja kertészeti holdnaptárunkat is!
Az asztrológia szerint hold fázisai és csillagjegye meghatározhatja érzelemvilágunkat és segíthet célkitűzéseinkben is. Erről ezen az oldalon írunk bővebben!
A Hold elsődleges fázisai
Újhold
Az újhold az első elsődleges fázis. Abban a pillanatban következik be, amikor a Nap és a Hold egy vonalban van úgy, hogy a Nap és a Föld a Hold ellentétes oldalán áll.
Az újhold általában nem látható a Földről, mivel ilyenkor csak a Hold sötét oldala néz bolygónk felé. Néha, ha az újhold közel van pályájának holdcsomópontjaihoz, ilyenkor napfogyatkozást figyelhetünk meg.
A legnagyobb különbség a dagály és apály között, újhold és telihold táján van.
Első negyed
Az első negyed fázisa a második elsődleges holdfázis. Ilyenkor a Hold Föld körüli pályájának első negyedét éri el, innen ered a neve. Félholdnak is nevezik, mivel a Hold felszínének pontosan 50%-át látjuk megvilágítva. Az, hogy a bal vagy a jobb oldali felét látjuk-e megvilágítva, több tényezőtől függ, többek között a megfigyelő tartózkodási helyétől.
Telihold (holdtölte)
Telihold akkor látható, amikor a Nap és a Hold egy vonalban, de a Föld ellentétes oldalán áll. Ekkorra a Hold Föld körüli pályájának felét éri el, azaz a második negyedet.
Technikailag a telihold csak egy pillanatig tart. A Hold azonban egy nappal korábban vagy később is teliholdnak tűnhet, ilyenkor a Hold korongjának több mint 98%-át látjuk, amit szabad szemmel szinte lehetetlen elkülöníteni a 100%-tól.
Amikor a telihold időnként áthalad a Föld árnyékán, holdfogyatkozást okoz.
Telihold idején, amikor a pályájának a Földhöz legközelebbi vagy legtávolabbi pontjaihoz közeledik, szuperhold, illetve mikrohold figyelhető meg.
Utolsó negyed
Utolsó negyed fázisban a Hold Föld körüli pályájának harmadik negyedét éri el, és megkezdi a pálya utolsó negyedét egészen az újholdig. Ilyenkor az első negyedhez képest a Hold másik felét világítja meg a nap.
Hogyan jegyezzük meg egyszerűen, hogy nő vagy csökken a holdfázis?
Létezik egy nagyon egyszerű módszer! Ha a félig-meddig megvilágított Hold C betűre hasonlít, akkor CSÖKKEN, ha D betűre, akkor DAGAD.
Otthon, egészség, szépségápolás és kertészkedés a Hold szerint
Az asztrológia szerint a Hold fázisai és kozmikus helyzete alapján különös hatással bír életünk számos területére. Így a Holdnaptár alapján intézhetjük az otthon körüli munkáinkat, mint pl. a takarítást (vannak ideális és kevésbé megfelelő napok), de befolyásolhatja az egészségápolás körüli tevékenységeinket (pl. mikor menjünk fogorvoshoz vagy akár egy kisebb műtétre), a szépségápolást és természetesen a kerti munkákat is.
Minden, amit a Holdról tudni érdemes
A Hold a Föld egyetlen természetes holdja és a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. A Földtől vett átlagos távolsága 384 402 km, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa. A Hold átmérője 3474 km, tömege 73,4 trilliárd kg, és felszíni gravitációja 1,622 m/s, ami körülbelül a Föld gravitációs erejének hatoda.
A Hold naptártörténeti szempontból is fontos szerepet játszik. A legtöbb naptár valamilyen módon figyelembe veszi a holdfázisokat vagy más csillagászati jelenségeket. Ilyenek az ún. luniszoláris naptárak.
A keresztény liturgikus naptárban is találunk példát arra, hogy hogyan befolyásolja a Hold a változó dátumú ünnepek időpontját (lásd húsvét).
A Hold befolyásolja Földünk néhány fizikai jelenségét is. Az egyik legismertebb példa erre az árapály jelenség: ez azt jelenti, hogy vízfelszínünk magasságát nemcsak földünk forgása határozza meg (ez okozza például naponta kétszer bekövetkező dagályt), hanem a Hold gravitációra gyakorolt hatása is.
A Hold és a Nap Földre gyakorolt tömegvonzásából alakul ki az árapály jelensége. A Föld szilárd felszíni része egy testként mozog, ezzel szemben a vízburok deformálódhat. A Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az óceánok vizére, mint a Föld szilárd részére, így a vízszint megemelkedik. Ugyanez történik a Holdtól távolabbi oldalon is, mert ott kisebb erő hat a vízre, mint a Föld középpontjára. Így két helyen alakul ki dagály és két helyen apály egyszerre. Az apály ás a dagály között átlagosan minden nap 6 óra 12 perc telik el.
Az árapály jelenségét befolyásolja még a Nap is, amely szintén vonzza a Földet és a vizet. Ha a Nap és a Hold egy vonalban vannak (újhold vagy telihold), akkor az árapályerők összeadódnak és nagyobb dagályt okoznak. Ezt nevezzük szökőárnapnak vagy rugalmas árapálynak. Ha viszont 90°-os szögben vannak egymástól (első vagy utolsó negyed), akkor az árapályerők ellentétes irányúak és kisebb dagályt okoznak. Ezt nevezzük halovány árapálynak.
A Hold nem rendelkezik atmoszférával, ezért nincs légköri védelme sem. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan ki van téve az űrből érkező sugárzásnak és meteoritoknak. A Hold felszínén sok kráter látható, amelyek ezeknek az ütközéseknek az eredményei.
A Hold fontos szerepet játszik nemcsak tudományosan, hanem kulturálisan és spirituálisan is. Sok népnek van saját legendája vagy mitológiája a Holddal kapcsolatban. Például Kínában úgy tartják, hogy egy nyúl lakik benne; Japánban pedig egy mocsi-készítő ember; Indiánoknál pedig egy emberarcot látnak benne.
A Holdat sokan kapcsolják az érzelmekhez, az intuícióhoz és az anyasághoz is, legfőképpen az asztrológiában.
A Hold meghódítása az emberiség egyik legnagyobb tudományos és technológiai teljesítménye volt. Az első ember, aki a Holdra lépett, Neil Armstrong volt, aki 1969. július 20-án szállt le a Holdkomp nevű űreszközzel az Apollo–11 küldetés keretében. A második ember Buzz Aldrin volt, aki vele együtt utazott. A parancsnoki modulban maradt Michael Collins pedig keringett a Hold körül.
Armstrong első szavai a Holdon ezek voltak: „Ez egy kis lépés az embernek, de egy hatalmas ugrás az emberiségnek.” Ez az idézet máig ismert és idézett. Armstrong és Aldrin összesen mintegy 21 órát töltöttek a Holdon, ebből körülbelül 2 órát és 15 percet jártak a felszínen. Gyűjtöttek mintákat, felállították az amerikai zászlót és egy emléktáblát, valamint beszéltek telefonon Richard Nixon akkori amerikai elnökkel.
Az Apollo–11 küldetés után még öt alkalommal szálltak le emberek a Holdra az Apollo program keretében. Az utolsó holdra szállás 1972. decemberében történt az Apollo–17 küldetés során. Azóta nem járt ember a Holdon.
Több, mint 50 év után azonban úgy tűnik, az emberiség visszatér a Holdra az Artemis-program keretén belül!
Az Artemis-program egy emberes és robotikus Hold-felfedező program, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA) vezet három partnerügynökséggel együttműködve: az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA).
A program célja, hogy 2024-ig eljuttassa az „első nőt és a következő férfit” a Holdra, ahol a Hold déli sarkköri régiójában fognak landolni. Az Artemis program része egy nemzetközi erőfeszítésnek, amely fenntartható emberi jelenlétet kíván létrehozni a holdfelszínen. A program több küldetést is magában foglal, amelyek különböző technológiákat és eszközöket használnak fel a Hold kutatásához.
A Hold meghódítása nemcsak tudományosan volt fontos, hanem politikailag is. A hidegháború idején ugyanis verseny folyt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az űrkutatás terén. A Szovjetunió előbb indított műholdat (Szputnyik–1) és embert (Jurij Gagarin) az űrbe, de az Egyesült Államok előbb juttatott embert a Holdra.
A Hold meghódítása sok inspirációt adott nemcsak a tudósoknak és mérnököknek, hanem a művészeknek és íróknak is. Sok film, könyv és dal foglalkozik ezzel a témával vagy használja metaforaként.
