A napfogyatkozás olyan természeti jelenség, amely akkor következik be, amikor a Hold a Nap és a Föld között halad el, eltakarva a Napkorong egy részét vagy egészét. Ez akár az ég átmeneti elsötétülését eredményezheti (attól függően, mekkora hányadot takar el a Hold a Napból), és csak a Föld egy meghatározott területéről látható.
Három fő típusa létezik a napfogyatkozásoknak:
- teljes,
- részleges és
- gyűrűs napfogyatkozás.
Teljes napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold teljesen eltakarja a Napkorongot, és így az a fogyatkozás közepén teljesen eltűnik (totalitás), az ég pedig egy pillanatba sötétségbe borul, még a fényesebb csillagok is láthatóvá.válnak
Részleges napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold csak részben takarja el a Napot, gyűrűs napfogyatkozás pedig akkor, amikor a Hold távolabb van a Földtől, és nem takarja el teljesen a Napkorongot, hanem egy keskeny gyűrű látható marad.
Teljes napfogyatkozás esetén a totalitás földi útvonala viszonylag keskeny, általában néhány száz kilométer széles. A teljes napfogyatkozás csak ezen az útvonalon belül látható, míg az útvonalon kívül lévők csak részleges napfogyatkozást láthatnak.
A napfogyatkozások viszonylag ritkák, minden évszázadban csak körülbelül kettő-négy teljes napfogyatkozás látható a Föld egy adott pontjáról. A részleges napfogyatkozások azonban gyakoribbak, átlagosan 18 havonta egyszer fordulnak elő.
Minden esetben óvatosan figyeljük meg a napfogyatkozást, mert a Napba való közvetlen belenézés napfogyatkozáskor, még részleges napfogyatkozás időszakában is súlyos szemkárosodást és akár vakságot okozhat. Ezért a megfigyeléséhez mindenképpen szerezzünk be sötétített, speciális napfogyatkozás-szemüveget.
A napfogyatkozásokat tudományos megfigyelésre is felhasználják, pl. teljes napfogyatkozáskor a Nap koronáját tanulmányozhatják.
