Szuperhold kereső
Szuperholdak pontos dátuma, ideje és Hold–Föld távolsága — 2001-től 2100-ig
Szuperholdak dátuma és ideje
| Dátum | Idő (magyar idő) | Holdfogyatkozás | Távolság (km) | Legközelebbi |
|---|
Mi az a szuperhold?
Szuperholdnak (szuperholdtölte, szupertelihold) azt a teliholdat nevezzük, amely nagyjából egybeesik a Hold földközelségével. A Hold pályája nem kör, hanem ellipszis: a Föld és a Hold középpontja között a távolság 356 300 és 406 700 km között ingadozik. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a perigeum (földközel), a legtávolabbi az apogeum (földtávol). Ha a telihold pillanata a perigeum közelébe esik, a holdkorong nagyobbnak és fényesebbnek látszik a megszokottnál.
A csillagászat erre a helyzetre a perigeum-szizígia (angolul perigee syzygy) kifejezést használja: a szizígia azt jelenti, hogy a Nap, a Föld és a Hold egy vonalba kerül. A „szuperhold” nem hivatalos csillagászati szakkifejezés — köznyelvi szó, amelynek a gyökere is az asztrológiához, nem a csillagászathoz nyúlik vissza.
Milyen távolságon belül szuperhold a Hold?
Egységes, mindenki által elfogadott határ nem létezik — ezért fordul elő, hogy két oldal más-más listát ad ugyanarra az évre. Három meghatározás van forgalomban:
1. Az eredeti, arányos szabály. Richard Nolle nem kilométerben fogalmazott: nála a Holdnak az adott keringésben mért földközel–földtávol tartomány perigeumhoz eső 10%-án belül kell lennie a telihold vagy újhold pillanatában. Mivel a perigeum-távolság keringésről keringésre változik, ez a küszöb is mozog.
2. Rögzített kilométer-határ. A gyakorlatban sok szolgáltató — és ez az oldal is — egy fix értékkel dolgozik: ha a telihold pillanatában a két középpont távolsága legfeljebb 360 000 km, szuperholdnak soroljuk. Ez az érték kényelmes, kerek és jól reprodukálható, ezért használjuk a fenti táblázatban is.
3. Időbeli közelség. Egy harmadik megközelítés nem a távolságot, hanem az időt nézi: szuperhold az a telihold, amely a perigeumtól számított 24 órán belül következik be.
A három szabály nagyjából ugyanazokat az eseményeket jelöli meg, de a határeseteknél eltérhetnek. Példa a saját adatainkból: a 2026. november 24-i telihold 360 754 km-re lesz, azaz mindössze 754 km-rel a küszöbünk fölött — más definícióval már szuperholdnak számítana.
Honnan ered az elnevezés?
A szót Richard Nolle amerikai asztrológus alkotta 1979-ben, a Dell kiadó Horoscope című asztrológiai magazinjában megjelent cikkében. Saját megfogalmazása szerint a szuperhold olyan új- vagy telihold, amely a Hold adott keringésbeli legnagyobb földközelségének 90%-án belül következik be — a meghatározást a mai napig a saját oldalán is így közli.
Nolle a jelenséghez ennél többet is társított: szélsőséges árapályt, viharokat, sőt földrengéseket és vulkánkitöréseket az esemény körüli napokban. Ezt a részét a mérések nem igazolják. A földközelség valóban valamivel nagyobb árapály-keltő erőt jelent, de a szeizmológiai adatsorok elemzései nem találtak érdemi kapcsolatot a szuperholdak és a földrengések között — a különbség statisztikailag nem jelentős. A kifejezés a 2010-es években terjedt el a sajtóban, és mára a holdmegfigyelés népszerű apropója lett; a szakirodalom viszont máig a perigeum-szizígia megnevezést használja.
Mennyivel nagyobb valójában?
A különbség attól függ, mihez viszonyítunk — és ezt a legtöbb helyen elfelejtik kiírni. A saját, 2001–2100-as adatbázisunkból számolva:
A század legközelebbi teliholdja és a legtávolabbi (a „mikrohold”) között a látszó átmérő 14,1%-kal, a fényesség 30,1%-kal nagyobb.
Egy átlagos teliholdhoz képest viszont már csak 6,9% az átmérő- és 14,3% a fényességkülönbség. (Az átlagos telihold-távolság a mi számításunk szerint 381 106 km, 1237 holdtölte átlagából.)
Ekkora eltérést szabad szemmel, összehasonlítási alap nélkül gyakorlatilag nem lehet megállapítani. Amit sokan „hatalmas Holdnak” látnak a horizont közelében, az a Hold-illúzió: érzékelési jelenség, amely minden holdkeltekor jelentkezik, és semmi köze a Hold tényleges távolságához.
Milyen gyakran fordul elő?
Évente jellemzően egy-három szuperhold van. A 2001 és 2100 közötti száz évben ez a kereső 1237 teliholdból 213-at sorol fel — évente átlagosan kettőt. Van olyan év, amelyben csak egyetlen akad: 2026-ban egyetlen szuperhold lesz, december 24-én. Négy szuperholdas év ebben a száz évben nem fordul elő.
A század legközelebbi szuperholdja 2052. december 6-án lesz, 356 429 km-rel; a legtávolabbi telihold pedig 2014. január 16-án volt, 406 519 km-rel.
Mit tartalmaz a táblázat?
Dátum és idő: a telihold pontos időpontja magyar idő szerint — télen közép-európai idő (UTC+1), nyáron közép-európai nyári idő (UTC+2).
Holdfogyatkozás: ha a szuperhold egybeesik holdfogyatkozással, azt külön jelöljük. A kettő nem véletlenül kerül néha egy napra: mindkettő teliholdkor történik. A fogyatkozás részleteit a holdfogyatkozás-kereső mutatja meg.
Távolság: a Föld és a Hold középpontja közötti távolság kilométerben. Minél kisebb a szám, annál nagyobbnak látszik a Hold.
Legközelebbi: az adott év legkisebb telihold-távolsága — ez az év „legnagyobb” szuperholdja.
Az adatok forrása. A táblázat időpontjai és távolságai Fred Espenak efemerisz-tábláiból származnak, amelyek a JPL nagy pontosságú bolygóefemeriszére épülnek — ez a csillagászati gyakorlat mércéje. A százalékokat, az átlagokat és a mikroholdas összehasonlítást a Naptárak.com számolja az astronomy-engine-nel; ezek arányok, ezért a néhány kilométeres modellkülönbség nem befolyásolja őket.
Ha a szuperhold hátterét bővebben, cikk formájában olvasnád, arról külön írásunk szól: Szuperhold — mi is ez pontosan? A Hold többi fázisát a holdnaptárban, a következő holdtölte időpontját pedig a telihold-visszaszámlálóban találod.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a szuperhold?
Szuperholdnak azt a teliholdat nevezzük, amely nagyjából egybeesik a Hold földközelségével (perigeum). A Hold pályája ellipszis, ezért a Föld–Hold távolság 356 300 és 406 700 km között ingadozik; ha a telihold a pálya közeli végén éri a Holdat, a korong nagyobbnak és fényesebbnek látszik. A csillagászati megnevezés perigeum-szizígia (perigee syzygy) — a „szuperhold” nem hivatalos szakkifejezés, hanem köznyelvi szó.
Milyen távolságon belül nevezzük a Holdat szuperholdnak?
Ezen az oldalon a 360 000 km-es küszöböt használjuk: ha a telihold pillanatában a Föld és a Hold középpontja legfeljebb ennyire van egymástól, szuperholdként soroljuk fel. Egységes, hivatalos határ nem létezik, ezért adnak más oldalak néha más listát. Az eredeti, Nolle-féle szabály nem kilométerben, hanem arányosan fogalmaz: a Holdnak az adott keringésben mért földközel–földtávol tartomány perigeumhoz eső 10%-án belül kell lennie.
Honnan ered a szuperhold elnevezés?
A szót Richard Nolle amerikai asztrológus alkotta 1979-ben, a Dell kiadó Horoscope című asztrológiai magazinjában. Saját meghatározása szerint a szuperhold olyan új- vagy telihold, amely a Hold adott keringésbeli legnagyobb földközelségének 90%-án belül következik be. Nolle a jelenséghez szélsőséges árapályt, viharokat, földrengéseket is társított — ezt a részét a szeizmológiai vizsgálatok nem igazolják. A szó a 2010-es években terjedt el a sajtóban, a csillagászat viszont máig a perigeum-szizígia kifejezést használja.
Mennyivel nagyobb és fényesebb a szuperhold?
A század legközelebbi és legtávolabbi teliholdját összevetve a látszó átmérő 14,1%-kal, a fényesség 30,1%-kal nagyobb — ez a szuperhold és a mikrohold különbsége. Egy átlagos teliholdhoz képest viszont már csak 6,9% az átmérő- és 14,3% a fényességkülönbség. Ekkora eltérést szabad szemmel, összehasonlítási alap nélkül gyakorlatilag nem lehet észrevenni: a horizont közelében látott „óriási” Hold nem a szuperhold, hanem a Hold-illúzió, ami minden holdkeltekor jelentkezik.
Hányszor van szuperhold egy évben?
Évente jellemzően egy-három, a 360 000 km-es küszöbbel számolva. A 2001 és 2100 közötti száz évben ez a kereső 1237 teliholdból 213-at sorol fel szuperholdként — évente átlagosan kettőt. Van olyan év, amelyben csak egy akad (a legközelebbi ilyen: 2026), és olyan is, amelyben egy sem. Négynél több szuperholdas év ebben a száz évben nincs.
Mikor lesz a következő szuperhold?
A következő szuperhold 2026. december 24. 02:28-kor, 356 740 km-re. A fenti keresőben évre bontva megnézheted az összeset 2001-től 2100-ig, pontos időponttal és távolsággal. A század legközelebbi szuperholdja 2052. december 6-án lesz, 356 429 km-rel — ennél közelebb a Hold nem kerül hozzánk teliholdkor ebben a száz évben.
Van szuperújhold is?
Van, ugyanazzal a küszöbbel: ha az újhold esik a földközelség közelébe. Látni viszont nem lehet, mert az újhold megvilágított oldala a Naptól elfelé néz, és a Hold nappal jár az égen. A szuperújhold hatása közvetve érzékelhető: az árapály-keltő erő ilyenkor is nagyobb a szokásosnál. Ez a kereső a teliholdakat sorolja fel — a szuperújholdak dátumát a szuperholdról szóló cikkünkben találod, mindig az aktuális évre.