Telihold visszaszámláló
Mennyi van hátra a következő teliholdig? 🌕
Következő telihold: 2026. augusztus 28. 06:18 magyar idő szerint (Budapest)
A következő teliholdak
Mi történik teliholdkor?
Telihold — magyarul holdtölte — akkor van, amikor a Hold és a Nap az égen éppen egymással szemben áll: a Föld a kettő között helyezkedik el, és így a felénk forduló holdfelszín teljes egészében megvilágított. A csillagászat ezt nem érzésre, hanem szögben határozza meg: telihold abban a pillanatban van, amikor a Hold látszó ekliptikai hosszúsága pontosan 180 fokkal haladja meg a Napét. (Ugyanez a szabály adja a többi fő fázist is: az újhold 0, az első negyed 90, az utolsó negyed 270 foknál.)
A telihold ezért nem egy nap, hanem egyetlen pillanat — és ez a pillanat a Földön mindenhol ugyanaz. Csak a helyi óra mutat mást: ami Budapesten hajnali kettő, az Tokióban már ugyanannak a napnak a délelőttje, New Yorkban pedig még az előző este. Emiatt fordulhat elő, hogy két naptár egynapnyi eltéréssel közli ugyanazt a teliholdat. A visszaszámlálón látható hátralévő idő ezért a világon mindenhol ugyanannyi; a kiírt időpontokat pedig magyar idő szerint közöljük.
Gyakorlati következmény: mivel a telihold a Nappal átellenben áll, nagyjából napnyugtakor kel és napkeltekor nyugszik — egész éjszaka fent van. Ezért látszik a telihold mindig „egész éjjel”, míg a többi fázis csak az éjszaka egy részében. A Hold aktuális kelte-nyugta idejét bármely magyar településre megnézheted a holdnaptárban.
És meddig látszik teltnek? A telihold előtti és utáni éjszakán a holdkorong 97–99 százaléka világít, két nappal a pontos időponttól is még 93–97 százalék — ezt a különbséget szabad szemmel gyakorlatilag senki nem veszi észre. Ezért mondjuk azt, hogy a Hold nagyjából három éjszakán át teltnek látszik, még ha a csillagászati telihold csak egyetlen pillanat is.
29,53 nap — miért csúszik a telihold minden hónapban?
Két telihold között átlagosan 29,530589 nap telik el; ez a szinodikus hónap, közérthetőbben 29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc. Ez a majdnem tizenhárom óra ráadás a magyarázata annak, hogy a telihold sosem esik ugyanarra a napszakra: ha most kora este van, egy hónap múlva már éjszaka lesz, két hónap múlva hajnalban, és így vándorol körbe a napon.
A 29,53 nap ráadásul csak átlag. Mivel a Hold pályája ellipszis, és a Nap vonzása is folyamatosan „ráncigálja”, az egyes hónapok hossza 29,27 és 29,83 nap között ingadozik — a szélső értékek között több mint tizenhárom óra a különbség. Épp ezért nem lehet a következő teliholdat egyszerű osztással kiszámolni: valódi csillagászati algoritmus kell hozzá, és a visszaszámlálónk is ilyennel dolgozik.
Tizenkét szinodikus hónap összesen 354,37 nap — majdnem tizenegy nappal kevesebb egy naptári évnél. Ezért a legtöbb Gergely-naptár szerinti évbe tizenkét telihold fér bele, de nagyjából két-három évente tizenhárom jön össze. Ez az apró eltérés a holdnaptárak egész történelmének mozgatórugója — erről bővebben a lunáris naptárakról szóló írásunkban olvashatsz.
Miért nincs minden teliholdkor holdfogyatkozás?
Kézenfekvő lenne azt hinni, hogy ha a Föld a Nap és a Hold közé kerül, akkor havonta egyszer árnyékot is vet rá. Mégsem így van, és ennek egyetlen oka van: a Hold pályasíkja körülbelül 5,1 fokkal (pontosabban 5,145 fokkal) megdől a Föld Nap körüli pályasíkjához, az ekliptikához képest. A telihold ezért a legtöbb hónapban egyszerűen elsuhan a Föld árnyékkúpja fölött vagy alatt.
Fogyatkozás csak akkor lehet, ha a telihold éppen akkor következik be, amikor a Hold a pályája egyik csomópontjában jár — vagyis ott, ahol keresztezi az ekliptika síkját. Ez nem véletlenszerű: a csomópontok mentén évente két „fogyatkozási időszak” nyílik, amelyek középpontjai átlagosan 173,3 naponta követik egymást. Ezért érkeznek a fogyatkozások párokban, körülbelül félévente.
Számokban: egy naptári évben 2–5 napfogyatkozás és 0–3 (teljes vagy részleges árnyékos) holdfogyatkozás lehet; a kettő együtt legfeljebb hét esemény jöhet ki egy évben, de ez rendkívül ritka. A következő évek Magyarországról is látható holdfogyatkozásait a holdfogyatkozás-naptárunkban találod.
Szuperhold, mikrohold, kék hold, fekete hold
A Hold nem kör alakú pályán kering: legközelebbi pontján, a perigeumban nagyjából 356 500 kilométerre, a legtávolabbin, az apogeumban körülbelül 406 700 kilométerre van a Földtől. Ha a telihold éppen a perigeum közelébe esik, a korong átmérője az apogeumi teliholdhoz képest mintegy 14 százalékkal nagyobbnak, fénye pedig nagyjából 30 százalékkal erősebbnek látszik. Fontos, hogy ez a két szélsőség egymáshoz mért viszonya, nem az átlagos teliholdhoz képesti különbség — ahhoz mérve jóval kisebb. Ez a szuperhold; a fordítottja, az apogeumi telihold a mikrohold.
Érdemes tudni, hogy a „szuperhold” nem csillagászati szakkifejezés: Richard Nolle asztrológus alkotta meg 1979-ben, arra a telihold- vagy újhold-időpontra, amely a Hold adott keringésbeli legközelebbi pontjának 90 százalékán belülre esik. Emiatt évente több szuperholdról is lehet olvasni. A látvány pedig sokszor kevésbé drámai, mint a számok sugallják: a 14 százalékos különbség csak akkor tűnik fel, ha egymás mellé teszünk két fényképet. Amit a horizonton látott „óriási Holdként” észlelünk, az többnyire a holdillúzió, egy érzékelési csalódás. A következő évek perigeumi teliholdjait a szuperhold-keresőnkben nézheted meg.
A kék hold nem szín, hanem naptári ritkaság, és két definíciója forog közkézen. Az eredeti, évszakos szabályt a Maine Farmers' Almanac használta 1937-ben: kék hold a harmadik telihold egy olyan évszakban, amelyben négy van. A ma népszerűbb, naptári hónapra épülő értelmezés — „a hónap második teliholdja” — félreértésből született: James Hugh Pruett 1946-ban a Sky & Telescope hasábjain így olvasta ki az almanach szabályát, a tévedést pedig csak 1999-ben tárta fel ugyanott Donald Olson, Richard Fienberg és Roger Sinnott. Mindkét változat nagyjából 2–3 évente fordul elő. Az újholdas megfelelője a fekete hold. A pontos definíciókat és a legközelebbi dátumokat a kék hold és fekete hold cikkünkben szedtük össze.
Farkashold, hóhold, szarvashold — honnan erednek a telihold-nevek?
Az utóbbi években a magyar sajtóban is meghonosodtak a hónapokhoz kötött telihold-nevek. Fontos tudni, hogy ezek nem magyar néphagyományból származnak: az angolszász, azon belül is észak-amerikai almanach-hagyomány listáját fordítjuk magyarra. A ma ismert tizenkét nevet az Old Farmer's Almanac tette általánossá az 1960-as évektől, előzményei pedig a Maine Farmers' Almanac 1937-es évszakos sorozata és Jonathan Carver 1778-as, észak-amerikai holdhónap-listája.
Az elnevezések eredete vitatott. Az almanachok több algonkin nyelvű őslakos népre hivatkoznak, a kutatás azonban rámutatott, hogy a 19. századi szerzők egymásnak ellentmondó listákat közöltek, és több név — például a januári farkashold — valószínűleg angol eredetű, amelyet a telepesek hoztak magukkal. A nevek tehát vegyes, részben angol, részben gyarmati amerikai, részben őslakos hagyományból állnak össze; egységes „indián holdnaptárként” beállítani őket pontatlan volna.
Az Old Farmer's Almanac mai listája magyarul, tájékoztatásul:
A rózsaszín hold neve nem a Hold színéről, hanem a korán nyíló, rózsaszín lángvirágról kapta a nevét, a szarvashold pedig az agancs növekedéséről. Két név ráadásul nem a hónaphoz, hanem a Naphoz igazodik: aratóhold (Harvest Moon) az őszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső telihold — ez általában szeptemberre, de olykor októberre esik —, a vadászhold pedig mindig a rá következő. Ezért csúszhat el egy-egy évben a szeptemberi és októberi név. Ugyanezért nem érdemes gépiesen, hónap-index alapján nevet adni egy teliholdnak: van hónap, amelyre kettő esik, és van, amelyikre egy sem.
A magyar hagyománynak a hónapokra van saját névsora, nem a teliholdakra: Boldogasszony hava, Böjtelő hava, Böjtmás hava, Szent György hava, Pünkösd hava, Szent Iván hava, Szent Jakab hava, Kisasszony hava, Szent Mihály hava, Mindszent hava, Szent András hava, Karácsony hava. A legrégebbi ismert sorozat 1506-ból, a Winkler-kódexből maradt fenn. Ez azonban hónapnév, nem holdnév — a kettőt nem érdemes összekeverni.
Hogyan működik ez a visszaszámláló?
A következő telihold időpontját nem átlagos holdhónappal becsüljük, hanem csillagászati algoritmussal számoljuk ki, majd a látszó (aberrációval korrigált) ekliptikai hosszúságkülönbségre finomítjuk — ez az a definíció, amelyet a hivatalos táblázatok is használnak. A percre kerekített időpontjaink az amerikai haditengerészeti obszervatórium (USNO) tábláival mérve az esetek több mint 94 százalékában percre egyeznek.
A visszaszámláló a pontos, kerekítetlen pillanatig számol, ezért nem ugrik és nem áll meg. Amikor eléri a nullát, rövid ünneplés után magától átvált a következő teliholdra — nem kell frissítened az oldalt. A holdfázis-kijelző élőben mutatja, hol tart most a Hold a ciklusban: a megvilágítottságot a tényleges újhold- és telihold-időpontok közé interpolálva kapjuk, nem a 29,53 napos átlaggal.
Ha nagy kijelzőn, kivetítőn vagy TV-n néznéd, kapcsold be a teljes képernyős módot a gombbal. Kíváncsi vagy az ellentétes fázisra is? Nézd meg az újhold visszaszámlálót.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor lesz a következő telihold?
A következő telihold pontos időpontját és a hátralévő időt az oldal tetején látod, valós időben. Az adat csillagászati számításból származik: telihold abban a pillanatban van, amikor a Hold látszó ekliptikai hosszúsága 180 fokkal meghaladja a Napét. A hátralévő idő a Földön mindenhol ugyanaz, a kiírt időpontokat pedig magyar idő szerint közöljük. Amikor a visszaszámláló nullára ér, rövid ünneplés után automatikusan a következő teliholdra vált — nem kell újratöltened az oldalt.
Hány telihold van egy évben?
A legtöbb évben tizenkettő, de nagyjából két-három évente tizenhárom. Két telihold között átlagosan 29,53 nap telik el, így tizenkét holdhónap 354,37 napot tesz ki — közel tizenegy nappal kevesebbet a naptári évnél. Ez a különbség évek alatt felhalmozódik, és időnként „belefér” egy tizenharmadik telihold is.
Meddig tart egy telihold?
Csillagászatilag a telihold egyetlen pillanat, nem időszak — ezért lehet másodpercre visszaszámlálni. Szabad szemmel viszont körülbelül három éjszakán át teltnek látszik a Hold: a pontos időpont előtti és utáni éjszakán a korong 97–99 százaléka világít, két nap távolságban is még 93–97 százaléka. Ezt a különbséget gyakorlatilag lehetetlen észrevenni.
Miért nincs minden teliholdkor holdfogyatkozás?
Mert a Hold pályasíkja körülbelül 5,1 fokkal (pontosan 5,145 fokkal) megdől a Föld Nap körüli pályasíkjához képest. A telihold ezért a legtöbb hónapban elhalad a Föld árnyékkúpja fölött vagy alatt. Fogyatkozás csak akkor jön létre, ha a telihold egybeesik azzal, hogy a Hold éppen a pályája egyik csomópontjában jár — ezek a fogyatkozási időszakok átlagosan 173,3 naponta, vagyis nagyjából félévente ismétlődnek. Egy évben 0–3 árnyékos holdfogyatkozás fordulhat elő.
Mi az a szuperhold, és tényleg látszik a különbség?
Szuperholdnak azt a teliholdat nevezik, amely a Hold Földhöz legközelebbi pontja, a perigeum közelében következik be. A Hold távolsága körülbelül 356 500 és 406 700 kilométer között ingadozik, ezért a perigeumi telihold korongja az apogeumi (legtávolabbi) teliholdhoz képest mintegy 14 százalékkal nagyobbnak, fénye 30 százalékkal erősebbnek látszik — ez tehát a két szélsőség viszonya, nem az átlagos teliholdhoz mért különbség. A kifejezés nem csillagászati eredetű: Richard Nolle asztrológus alkotta 1979-ben. A különbség szabad szemmel, összehasonlítás nélkül alig észlelhető — a horizonton látott „óriási Hold” inkább a holdillúzió műve.
Miért hívják a januári teliholdat farkasholdnak?
A farkashold, hóhold, szarvashold és a többi hónapnév az angolszász, észak-amerikai almanach-hagyományból származik, és az Old Farmer's Almanac tette általánossá az 1960-as évektől. Eredetük vegyes és részben vitatott: keverednek bennük angol, gyarmati amerikai és őslakos elemek — a januári farkashold például valószínűleg angol eredetű. Magyar néphagyományban nincs önálló telihold-névsor; a magyar hagyomány a hónapoknak adott nevet (Boldogasszony hava, Böjtelő hava és a többi), a legrégebbi ismert sorozat 1506-ból, a Winkler-kódexből való.