Mikor van…?
A leggyakoribb naptári kérdések — pontos dátummal, a soron következő előfordulás szerint rendezve.
Honnan jönnek ezek a dátumok?
A fenti oldalak mindegyike egyetlen konkrét kérdésre felel, és a dátumok túlnyomó részét képletből számoljuk. Kivétel az évszakok kezdete: a napforduló és a napéjegyenlőség pontos időpontja csillagászati táblázatból származik. A mozgó egyházi ünnepek — húsvét, nagypéntek, pünkösd, hamvazószerda — a húsvéti komputusból következnek; ezeket évekre előre a mozgó római katolikus ünnepek oldal, a teljes egyházi évet pedig a liturgikus naptár mutatja. Az évszakok kezdete csillagászati esemény (napéjegyenlőség, napforduló), így nem is esik mindig ugyanarra a napra — a percre pontos időpontokat az évszakok oldal közli. Az óraátállítás szabályát uniós irányelv rögzíti, a részleteket a nyári és téli időszámítás oldalon írtuk le.
Ha nem egy napra, hanem az egész évre vagy kíváncsi
Amelyik nap munkaszüneti, ott a dátum önmagában kevés: a munkaidő naptár mutatja a munkanapokat, az áthelyezett pihenőnapokat és a szombati munkanapokat, a hosszú hétvégék oldal pedig azt, mikor lehet a legkevesebb szabadsággal a leghosszabb pihenőt összehozni. A nem munkaszüneti emléknapokat, világnapokat és akciónapokat a jeles napok és világnapok gyűjteménye tartalmazza, más országok ünnepeit pedig a világ ünnepnapjai oldalon nézheted meg. Ha játékos formában is próbára tennéd a naptári tudásod, minden naphoz tartozik egy napi kvíz.