Zsidó naptár

Zsidó ünnepek listája

Az alábbi táblázat a legfontosabb zsidó ünnepeket tartalmazza a héber naptár dátumaival:

A zsidó naptárról

A zsidó (héber) naptár egy luniszoláris naptár, amely a Hold ciklusain és a Nap évszakain egyaránt alapul. A hónapok a Hold fázisaival kezdődnek (újhold), de szökőhónapok beiktatásával igazodnak a napévhez is. A zsidó időszámítás a világ teremtésétől számít: a Gergely-naptár szerinti 2026. év az 5786–5787. zsidó éveknek felel meg.

Sabbat — a heti pihenőnap

A Sabbat (szombat) a zsidó vallás legfontosabb rendszeres ünnepe. Péntek napnyugtakor kezdődik és szombat napnyugtakor ér véget. A naptárban a szombati oszlop lila háttérrel van jelölve, hogy könnyen azonosítható legyen.

Hogyan épül fel a zsidó év?

A zsidó év 12 vagy 13 holdhónapból áll. Mivel 12 holdhónap körülbelül 11 nappal rövidebb a napévnél, minden 19 éves ciklusban hét szökőév kap egy tizenharmadik hónapot (a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. éve): ilyenkor Ádár hónap kettőződik meg, és a Purim a második Ádárban van. Így marad a Pészah mindig tavasszal. Ráadásul a hónapok hossza sem rögzített teljesen: két hónap, Hesván és Kiszlév 29 vagy 30 napos is lehet, ezért a zsidó évnek hat lehetséges hossza van. A saját számításunk 1900 és 2200 között így osztja el őket:

Miért nem eshet Ros Hásáná vasárnapra, szerdára vagy péntekre?

A zsidó naptár nem a valódi újholdat figyeli, hanem a moládot, a Nap és a Hold számított együttállását, amely átlagosan 29 nap, 12 óra és 793 „rész" (heilek, egy óra 1080-ad része) után ismétlődik. Az újév napját azonban a molád után halasztási szabályok (dehijjot) tolhatják el egy-két nappal. A legfontosabb: Ros Hásáná nem kezdődhet vasárnap, szerdán vagy pénteken. Ha így esne, egy nappal későbbre kerül. Ennek gyakorlati oka van: a Jom Kippur (Tisri 10.) így sosem kerül közvetlenül szombat mellé, két egymást követő teljes pihenőnapot okozva, a Hosána Rabá (Tisri 21.) pedig sosem esik szombatra. A második szabály szerint, ha a molád délre vagy későbbre esik, az újév szintén másnapra tolódik; két további, ritka szabály pedig azt biztosítja, hogy az év mindig a hat megengedett hossz egyike legyen.

A halasztások eredménye jól látszik a hosszú távú számokon. 1900 és 2200 között a Ros Hásáná saját számításunk szerint így oszlik meg a hét napjai között, és három napra egyszer sem esett:

A következő zsidó újévek a hét napjával és az induló év hosszával:

A naptár lassú csúszása

A 19 éves ciklus 235 molád-hónapból áll, ebből a zsidó középév 365,2468 nap. Ez valamivel hosszabb a valódi napévnél: a Gergely-naptár középévéhez képest körülbelül 231 évenként, a csillagászati tropikus évhez képest körülbelül 216 évenként egy napot késik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Pészah nagyon lassan egyre későbbre kerül a tavaszban. Évezredes távlatban ez már érdekes helyzeteket szül: saját ellenőrzésünk szerint a 22336-os Gergely-évben a Jom Kippur kétszer, január 11-én és december 30-án is elő fog fordulni. A mai naptárrendszer Hillél pátriárka korából, a 4. századból származik, és azóta változatlan.

A naptár használata

A naptár a Hebcal API-t használja a héber dátumok és zsidó ünnepek megjelenítéséhez, valamint a Nager.Date API-t a magyar munkaszüneti napokhoz. A hónapok között a nyilakkal vagy a legördülő menükkel navigálhatsz. Az ünnepek szűrhetők: megjelenítheted csak a zsidó, csak a magyar, vagy mindkét típust. A rács a polgári napokat mutatja; egy zsidó nap és minden ünnep az előző napnyugtakor kezdődik.