Szentek emléknapjai
A magyar katolikus egyház szentnaptára napról napra — 284 naptári tétel, liturgikus rangokkal
Ez a jegyzék a naptári napokat és a liturgikus rangokat mutatja, nem egy adott év rendjét. Egy konkrét évben a vasárnap, a nagyböjt és a húsvéti idő elnyomhatja a szentek emléknapját; a hiteles forrás minden évre az MKPK Direktóriuma. A helyi (egyházmegyei) és a rendi ünnepeket külön jelöljük.
Ma a szentnaptárban
Szeptember 9.Nem kötelező Claver Szent Péter áldozópap
Katalán jezsuita, aki negyven éven át szolgált a rabszolgahajók kikötőjében, Cartagenában. Saját becslése szerint háromszázezer, láncon érkező embert fogadott és látott el; „a rabszolgák szolgájának” nevezte magát.
A szentnaptár tizenkét hónapja
Szeptember napról napra
A hónap saját lapja, keresővel →A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Emléknap Nagy Szent Gergely pápa és egyháztanító
A 6. század végi pápa, aki római elöljáróból lett szerzetes, majd egyházfő. Ő küldte a szerzeteseket Anglia megtérítésére, megszervezte a pápai birtokok gazdálkodását a szegények ellátására, és nevéhez kötik a gregorián ének hagyományát.
Emléknap Boldog IX. Piusz pápa, a Rend Nagymestere rendi ünnep
A leghosszabb ideig, harminckét éven át uralkodó pápa (1846–1878). Az ő idején hirdették ki a szeplőtelen fogantatás hittételét, és ő hívta össze az I. vatikáni zsinatot. 2000-ben avatták boldoggá.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Nem kötelező Kalkuttai Szent Teréz szerzetesnő és rendalapító
Albán családban, Szkopjéban született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, tanárként került Indiába. 1950-ben Kalkuttában megalapította a Szeretet Misszionáriusait, amely a haldoklók, a leprások és az utcán élők gondozására szerveződött. Munkájáért 1979-ben Nobel-békedíjat kapott. Ferenc pápa 2016. szeptember 4-én avatta szentté; emléknapja halálának napja, szeptember 5.
A forrásaink kiadása után került a naptárba (2016-09-04, szentté avatás).
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Emléknap Boldog Márk, István és Menyhért magyar naptár
A kassai vértanúk: Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák, akiket 1619-ben Kassán, a hajdúk kezétől értek a halálos kínzások. 1995-ben, II. János Pál magyarországi látogatásán avatták őket szentté.
Ünnep Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)
Kisboldogasszony, Mária születésének ünnepe. A néphagyományban az őszi munkák egyik fordulónapja, sok Mária-kegyhely búcsúja.
Ünnep A rend Hermina-kápolnájának búcsúja (a következő vasárnapon) rendi ünnep
A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi kápolnájának búcsúnapja — mozgó ünnep, a Kisboldogasszonyt követő vasárnapon.
Nem kötelező Claver Szent Péter áldozópap
Katalán jezsuita, aki negyven éven át szolgált a rabszolgahajók kikötőjében, Cartagenában. Saját becslése szerint háromszázezer, láncon érkező embert fogadott és látott el; „a rabszolgák szolgájának” nevezte magát.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Emléknap Szűz Mária szent neve magyar naptár
Az emléknap Mária nevének tiszteletére emlékezik. Az egész egyházra kiterjedő ünneppé az 1683-as bécsi győzelem után tették — az ostrom felmentése ezen a napon történt.
Emléknap Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent János püspök és egyháztanító
Konstantinápoly püspöke a 4–5. század fordulóján, akit beszédeinek ereje miatt neveztek „aranyszájúnak” (Chrysostomos). A császári udvar bírálata miatt kétszer száműzték; a második száműzetés útján halt meg.
Ünnep A székesegyház felszentelése magyar naptár Győr
Templomszentelési évforduló: minden templom a felszentelése napjának évfordulóját megüli. A székesegyházé az egész egyházmegye ünnepe, magában a székesegyházban pedig főünnep.
Ünnep A Szent kereszt felmagasztalása rendi ünnep
Az ünnep a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika 335-ös felszenteléséhez és a kereszt megtalálásának hagyományához kötődik. A keleti és a nyugati egyház egyaránt ünnepli; a magyar néphagyomány az őszi vetés kezdetének napjaként tartja számon.
Emléknap A Fájdalmas Anya
A Hétfájdalmú Szűzanya emléknapja, közvetlenül a Szent Kereszt felmagasztalása után: a fiát elvesztő anya alakja a magyar népi vallásosság egyik legerősebb képe, számos kegyhely titulusa.
Emléknap Szent Kornél pápa és Szent Ciprián püspök vértanúk
Kornél pápa és Ciprián karthágói püspök a 3. század közepének két nagy alakja: mindketten az üldözés idején elpártolt hívek visszafogadásának kérdésében foglaltak állást, és mindketten vértanúhalált haltak.
Nem kötelező Bellarmin Szent Róbert püspök és egyháztanító
Itáliai jezsuita, bíboros, a katolikus megújulás legfelkészültebb vitázója. Galilei perének egyik szereplője; a katekizmusa évszázadokig használatban maradt.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Nem kötelező Szent Januáriusz püspök és vértanú
Benevento püspöke, akit 305 körül végeztek ki. Nápoly védőszentje; a székesegyházban őrzött vérereklye évi háromszori „cseppfolyósodása” a város egyik legismertebb hagyománya.
Emléknap Kim Taegon Szent András áldozópap, Csong Haszang Szent Pál és társaik, koreai vértanúk
Kim Taegon András, Korea első papja, valamint Csong Haszang Pál világi hívő és százhat társuk — a 19. századi koreai üldözések vértanúi. A koreai egyházat világi hívek alapították, papok nélkül; II. János Pál pápa avatta őket szentté 1984-ben.
Ünnep Szent Máté apostol és evangélista
Vámszedő volt Kafarnaumban, amikor Jézus elhívta; az első evangélium szerzőjeként tartja a hagyomány. Jelképe a szárnyas ember, a pénzügyi hivatások védőszentje.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Emléknap Pietrelcinai Szent Pio áldozópap
Dél-itáliai kapucinus szerzetes, aki San Giovanni Rotondóban élt, és fél évszázadon át gyóntatott. Kórházat alapított a szenvedés enyhítésére. 2002-ben avatták szentté; a huszadik század egyik legismertebb és legvitatottabb szentje.
Ünnep Szent Gellért püspök és vértanú magyar naptár
Velencei bencés szerzetes, akit Szent István hívott az országba fia, Imre nevelőjéül, majd a csanádi püspökség első főpásztora lett. A pogány visszahatás idején, 1046-ban Budán ölték meg — a hagyomány szerint a mai Gellért-hegyről taszították le.
A liturgikus naptár ezen a napon nem jelöl emléknapot — a hétköznap az évközi idő rendjét követi.
Nem kötelező Szent Kozma és Damján vértanúk
Testvérpár, akik a hagyomány szerint orvosként ingyen gyógyítottak, ezért „pénztelen szenteknek” nevezték őket. A 3–4. század fordulóján haltak meg; az orvosok, a gyógyszerészek és a sebészek védőszentjei.
Emléknap Jeruzsálemi Szent Albert pátriárka rendi ünnep
Jeruzsálem latin pátriárkája a 13. század elején, aki megírta a kármelita rend első reguláját. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend saját emléknapja.
Emléknap Páli Szent Vince áldozópap
Páli Szent Vince francia pap, aki a szegények és a lelencek szolgálatára hozta létre a lazaristákat és a szeretet leányait. A karitatív szervezetek védőszentje.
Nem kötelező Szent Vencel vértanú
Cseh fejedelem a 10. században, akit saját öccse ölt meg 935-ben. Csehország fővédőszentje, a prágai Vencel tér névadója; alakja a cseh nemzeti hagyomány központi figurája.
Ünnep Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok
A három név szerint ismert főangyal közös ünnepe: Mihály a védelmező, Gábor a hírvivő, Rafael a kísérő és gyógyító. A magyar néphagyomány Szent Mihály napját a gazdasági év lezárásának, a pásztorok elszámolásának napjaként tartja számon.
Emléknap Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító
Dalmáciai születésű tudós, aki Betlehemben húsz éven át dolgozott a Biblia latin fordításán — a Vulgatán, amely másfél évezredig a nyugati egyház szövege maradt. Szenvedélyes, gyakran indulatos levelezése a késő ókor egyik legélénkebb forrása.
A többi hónap a fenti kártyákon, vagy lapozva: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, október, november és december.
Mozgó ünnepek
Ezek az ünnepek nem naptári naphoz, hanem a húsvéthoz vagy egy adott vasárnaphoz kötődnek, ezért évről évre más dátumra esnek.
- Január 2. és 8. közötti vasárnap: Urunk megjelenése (Vízkereszt) — főünnep. Magyarországon január 6-án ünneplik, ha az nem vasárnap, akkor is.
- A Vízkereszt utáni vasárnap: Urunk megkeresztelkedése — ünnep.
- Pünkösd utáni első vasárnap: Szentháromság vasárnapja — főünnep.
- A Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök, Magyarországon a rá következő vasárnap: Úrnapja (Krisztus Szent Teste és Vére) — főünnep.
- Pünkösd második vasárnapja utáni péntek: Jézus Szent Szíve — főünnep.
- Pünkösd második vasárnapja utáni szombat: Szűz Mária Szeplőtelen Szíve — emléknap.
- Az utolsó évközi vasárnap: Krisztus, a mindenség királya — főünnep.
- Október utolsó vasárnapja: Szűz Mária, Palesztina királynője — a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend saját ünnepe.
A húsvét dátumát és a hozzá kötődő mozgó ünnepeket bármely évre kiszámítja a keresztény liturgikus naptár és a mozgó római katolikus ünnepek lapja.
Hogyan olvasd a szentnaptárt?
A liturgikus rangok
A naptár minden tételéhez tartozik egy fok, amely azt mondja meg, mennyire hangsúlyos a nap:
- Főünnep — a legmagasabb fok. Ilyen Nagyboldogasszony, Szent István király vagy Szent Péter és Szent Pál napja. A vasárnapot is felülírja.
- Ünnep — a második fok, például Árpád-házi Szent Margit vagy Szent Lukács evangélista napja.
- Emléknap — kötelező emléknap: a közösség megtartja, ha nem esik nagyobb ünnepre.
- Nem kötelező — a liturgikus könyvekben „tetszés szerinti emléknap”: megtartható, de nem kötelező; a forrásunk szabálya szerint minden rang nélküli tétel ilyen.
Magyar naptár, helyi és rendi ünnepek
A jegyzék nem csak a magyar szenteket sorolja: a világegyház általános római naptára is benne van. A magyar naptár címke azokat a tételeket jelöli, amelyek a magyar egyház saját kiegészítései — például Szent Gellért, Boldog Meszlényi Zoltán Lajos vagy a győri Könnyező Szűzanya ünnepe. A városnévvel jelölt tételek egy-egy egyházmegye saját ünnepei (jellemzően a székesegyház felszentelésének évfordulója), a rendi ünnep címkéjűek pedig egy szerzetes- vagy lovagrend naptárából valók — ezek országosan nem érvényesek.
További szentek egy-egy nap alatt
A liturgikus naptár egy napra legfeljebb néhány ünnepet jelöl, az egyház azonban jóval több szentet tisztel ugyanazon a napon. A további szentek sora ezt a bővebb napi jegyzéket mutatja: olyan szenteket és boldogokat, akiknek nincs országos emléknapjuk, de a hagyomány arra a napra teszi az ünnepüket. A kereső az ő nevükre is működik.
Szentenkénti lapok
Minden országos emléknapnak saját lapja van — 244 szent, boldog és ünnep — az emléknap dátumával, a liturgikus ranggal, a titulusokkal és a halálozási évvel, a saját ismertetővel, az aznapi névnapokkal és az ugyanazon a napon tisztelt többi szenttel. A naptárban a nevekre kattintva éred el őket.
Névnap és emléknap
A kettő gyakran egybeesik, de nem ugyanaz. A magyar névnaptár sok neve valóban egy azonos nevű szent napjához igazodik, ám számos név világi eredetű, és a névnaptár az évszázadok során többször átrendeződött. Ezért a névoldalakon óvatosan fogalmazunk: azt írjuk le, hogy azon a napon kinek van emléknapja — nem azt, hogy a név biztosan onnan való. A saját nevedhez tartozó napot a névnapok naptárában nézheted meg.
Források és módszer
Az adatbázist négy forrás összevetéséből építettük: a Magyar Katolikus Egyház archívumának hivatalos ranglistájából és napi szentek jegyzékéből, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyar helytartósága által kiadott, magyar és rendi ünnepekkel bővített általános római naptárból (2007), valamint a 2007 utáni szentté és boldoggá avatások cikkenként ellenőrzött adataiból. Ahol a források eltértek vagy a szedés hibás tételt adott, kézzel javítottuk, és a javítás indokát az adatfájlban rögzítettük — így 28 tétel esett át kézi ellenőrzésen. A jegyzék 230 tételét két független forrás is igazolja.
A lapon olvasható ismertetők saját szövegek. A dátum, a név, a titulus, a halálozási év és a liturgikus rang tény, amelyet forrásmegjelöléssel közlünk; a források szöveges életrajzai viszont idegen szerzői művek, ezért egyetlen mondatuk sem szerepel az oldalon. Minden ismertetőt köztudomású tényekből, saját megfogalmazásban írtunk — ugyanazzal az elvvel, amellyel a Csízió történeti kalendáriumot is közöljük.
Az adatbázis 1766 szent- és boldog-tételt tartalmaz; ebből 284 kötődik konkrét liturgikus emléknaphoz. Utolsó frissítés: 2026-09-08.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a főünnep, az ünnep és az emléknap között?
A liturgikus rang azt mondja meg, mennyire hangsúlyos az adott nap. A főünnep a legmagasabb fok (például Nagyboldogasszony vagy Szent István király), utána az ünnep következik (például Szent Margit), majd a kötelező emléknap, végül a nem kötelező emléknap — a liturgikus könyvek „tetszés szerinti emléknap” néven említik —, amelyet a közösség megtarthat, de nem köteles.
Miért nem ugyanaz az emléknap minden évben?
A szentek emléknapja rögzített naptári naphoz kötődik, de egy adott évben elmaradhat, ha nagyobb ünnep esik rá: a vasárnap, a nagyböjt és a húsvéti idő elsőbbséget élvez. Ezért ez a naptár a napokat és a rangokat mutatja, nem egy konkrét év liturgikus rendjét — arra az MKPK évente kiadott Direktóriuma a hiteles forrás.
Csak magyar szentek szerepelnek a naptárban?
Nem. A jegyzék minden szentet és boldogot tartalmaz, aki a magyar katolikus egyházi naptárban szerepel — tehát az egész világegyház naptárát is. A magyar naptár saját kiegészítéseit külön jelöljük: ezek azok a tételek, amelyek a magyar egyház sajátjai, például Szent Gellért, Szent Margit vagy Boldog Batthyány-Strattmann László.
Ugyanaz a névnap és a szent emléknapja?
Gyakran egybeesnek, de nem azonosak. A magyar névnaptár sok neve valóban egy azonos nevű szent napjához igazodik, viszont több név világi eredetű, és a névnaptár az évszázadok során többször átrendeződött. Ezért a névazonosság önmagában nem bizonyítja, hogy a névnap az adott szentről kapta a napját.
Kik a „további szentek” egy-egy nap alatt?
A liturgikus naptár egy napra legfeljebb néhány ünnepet jelöl, de az egyház jóval több szentet tisztel ugyanazon a napon. A további szentek sora ezt a bővebb, napi szentek jegyzéket mutatja: olyan szenteket és boldogokat, akiknek nincs országos emléknapjuk, de a hagyomány arra a napra teszi az ünnepüket. A kereső ezekre a nevekre is működik.
Mit jelentenek a helyi és a rendi ünnepek?
A helyi tételek egy-egy egyházmegye vagy templom saját ünnepei — például egy székesegyház felszentelésének évfordulója, amely csak abban az egyházmegyében érvényes. A rendi ünnepek egy szerzetes- vagy lovagrend saját naptárából valók. Mindkettőt külön jelöljük, mert országosan nem érvényesek.