Öröknaptárak · történeti forrás
Csízió: a régi magyar öröknaptár
Négyszáz éven át ez volt a magyar parasztház egyetlen könyve a Biblia mellett: naptár, csillagászat, egészségtan és jóslás egyben. Itt napról napra olvashatod, mit írt az év minden napjára, és mellé tettük, mit ünnepelt ugyanazon a napon egy londoni olvasó 1825-ben.
Ma a Csízióban
szeptember 6.Mi a Csízió?
A csízió szó egy latin naptárversből született. A középkori diákok egy 24 soros memoritert tanultak meg, a Cisio Janust: minden hónapra két sor jutott, annyi szótaggal, ahány napos a hónap, és a szótagok helyén álló rövidítésekből ki lehetett olvasni, melyik napra melyik szent vagy ünnep esik. A vers január elsejével, Krisztus körülmetélésének ünnepével (circumcisio Domini) kezdődött; a circumcisio rövidült cisiová, magyarul csízióvá. Aki fejből tudta, az bármely ünnep dátumát kiszámolta: innen a mai napig élő szólás, hogy valaki „érti a csíziót".
A magyar Csízió azonban több lett a versnél. Az első ismert magyar nyelvű kiadás 1592-ben Kolozsváron, Heltai Gáspár műhelyében készült, német népkönyvek nyomán; fordítója a bevezetőben azt írja, „a német írásból szóról szóra" ültette át. Egyetlen példánya maradt fenn. A ma ismert szöveg az 1650-es lőcsei kiadásban rögzült, amelyet Brewer Lőrinc nyomtatott „a nemzetes Pongrácz Nagy Mihály László maga költségével". A címlap a híres „Király Hegy János" írásából valónak mondja: ez Johannes Regiomontanus, Mátyás király udvari csillagásza, akinek a nevét a kiadók a hitelesség kedvéért tüntették fel, bár a szövegből Borsa Gedeon szerint egyetlen sor sem származik tőle.
Ami benne van
A kötet élén az öröknaptár áll: minden nap mellett egy betű A-tól g-ig (a vasárnapi betű), a szent vagy ünnep neve, és a hónap végén a latin hónapvers. Utána a csillagok, üstökösök és égi jelek természete, a bolygók és az állatövi jegyek, a négy vérmérséklet, majd hónapról hónapra az életmód szabályai: mit egyél, mikor fürödj, mikor vágass eret és mikor ne. Következnek az idő- és termésjóslások, a születési hónap szerinti jellemzés, végül a barmok orvoslása. Ez a szerkezet a XVII. századtól a XX. század elejéig alig változott.
Négyszáz év, egy szöveg
A lőcsei szöveg 1650-től 1909-ig lényegében változatlanul jelent meg újra: a Brewer-műhelyben évszám nélkül, a XVIII. században a budai és pesti Landerer-nyomdákban, a XIX. században Bagó Mártonnál és Bucsánszky Alajosnál, végül a Rózsa Kálmán és neje kiadónál. Az 1833-as, 1873-as és 1882-es „korszerűsítések" óvatos szócserék voltak: a prédikátorból doktor lett, a bujából szeles. Borsa Gedeon szerint a Csízió „az utolsó négyszáz évben egyik legtöbbet olvasott, legtöbb kiadást megért magyar nyelvű mű", olvasottsága csak a Bibliáéhoz mérhető. A XIX. század végén aztán a Bartalits-féle „Legújabb magyar csízió" (1874) gyökeresen átdolgozta, a hagyományos szöveg pedig álmoskönyvekbe olvadt.
Ami itt olvasható, az a hagyományos, lőcsei ágú szöveg: az 1909-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak beszolgáltatott kiadás, ahogy a Mezőgazdasági Kiadó 1986-os kötete (MEK 05199) újraközölte. A modern kiadás Borsa-függelékét, rajzait és jegyzeteit nem vettük át, csak a történeti törzsszöveget.
Miért van mellette egy angol naptár?
William Hone londoni író 1825-ben adta ki a The Every-day Book-ot: az év minden napjához a szentek, ünnepek és angol népszokások gyűjteményét. Napi fejlécei ugyanazt a régi egyházi naptárat tükrözik, mint a Csízió, csak Angliából nézve. A két oszlop egymás mellett mutatja, mennyire közös volt az európai szentnaptár, és hol vált szét a magyar és az angol hagyomány. A Hone-fejlécek magyar megjelenítése szerkesztői munka; az eredeti angol szöveg minden rekordban megmarad.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent a csízió szó?
A latin Cisio Janus naptárvers első szavából ered: a vers január elsejével, Krisztus körülmetélésének ünnepével (circumcisio Domini) kezdődött, és a circumcisio rövidült csízióvá. Eredetileg egy 24 soros latin memoriter volt, minden hónapra két sor, annyi szótaggal, ahány napos a hónap; később a szó a népkönyv-öröknaptár, majd általában a kalendárium neve lett.
Mit jelent az, hogy „érti a csíziót"?
Aki a középkorban betéve tudta a csíziót, az bármely ünnep napját fejből meg tudta mondani, tehát „tudott valamit, amit a többiek nem". Innen a szólás: érti a csíziót annyit tesz, hogy ravasz, ügyes, kiismeri magát a dolgokban, tudja a módját. A mai köznyelvben inkább a talpraesett, néha kissé fondorlatos emberre mondják.
Mikor jelent meg az első magyar Csízió?
Az első ismert magyar nyelvű nyomtatott Csízió 1592-ben készült Kolozsváron, Heltai Gáspár műhelyében, német minták nyomán. A ma ismert szöveg az 1650-es lőcsei kiadásban rögzült, és Borsa Gedeon kutatása szerint a XX. század elejéig lényegében változatlanul jelent meg újra és újra.
Kié a Csízió szövege, szabadon idézhető?
A Csízió névtelen mű, szövege 1650 óta közkincs, az 1909-es kiadás névtelen igazításainak védelme is legkésőbb 1980-ban lejárt. Az itt közölt adatbázis szerkesztői rétege CC BY 4.0 licenc alatt áll: forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható. A részletek a források lapon.
Mi a Mátyás-ugrás?
A régi egyházi naptár a szökőnapot nem február 29-ére, hanem 24-ére illesztette, így Szent Mátyás napja szökőévben 25-ére csúszott: ezt hívták Mátyás-ugrásnak. A Csízió februárjához tartozó hét naptártani szabály ezt írja le; a mai névnaptár-számításunk ugyanezt az eltolást követi.
Forrás és hivatkozás
Az adatbázis: Pál Szilárd (szerk.): Csízió × Hone teljes éves adatbázis. 3.1 verzió, Naptárak.com, 2026. — 793 publikált rekord (365 Csízió-nap, 365 Hone-nap, 56 havi egység, 7 naptártani szabály). Történeti forrás: Csízió, MEK 05199 (az 1909-es kiadás szövege); Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története (OSZK Évkönyv 1976–1977); William Hone: The Every-day Book (1825, Project Gutenberg #53275). Szerkesztői réteg: CC BY 4.0. Módszertan és a teljes adatcsomag →