A Gergely-naptár az általunk és a világ legtöbb országában jelenleg is alkalmazott naptár-rendszer, amely a Julián-naptárból fejlődött ki. A Julián-naptár reformjára a húsvét ünnepének évszázadok alatt egyre csak növekvő eltolódása miatt volt szükség.
A 325-ben tartott nikaiai zsinattól kezdődően (ekkor határozták meg a húsvét kiszámításának módját) egyre nagyobb hiba mutatkozott a kiszámított és a tényleges holdfázisok között, amely a húsvét kiszámításának alapja. A 14. században VI. Kelemen pápa bízta meg a Sorbonne matematikusait, hogy készítsenek elő egy naptárreformot. A pápa azonban meghalt, utódja, VI. Ince nem tartotta annyira fontosnak a naptár-kérdést, így az legalább két évszázadra feledésbe is merült, az eltolódás pedig egyre csak nőtt.
A 16. század első felére a tévedés már nem volt tovább tartható, ezért az akkori pápa, X. Leó felkérte a kor vezető tudósait (többek között Nikolausz Kopernikusz-t), hogy készítsék elő ismét a naptárreformot, de az akkoriban kezdődő tridenti zsinaton (1545-1563 között) nem tudtak dönteni naptárreformról.
Az áttörést XIII. Gergely pápa hozta meg, aki újabb szakértőket alkalmazott (többek között Christophorus Clavius csillagász-matematikust) a reform kivitelezésére. A reform végső szövegét tartalmazó bullát 1582. február 24-én írta alá a pápa.
A reform első célja az volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napját visszahozzák március 21-re. Az új naptárrendszer bevezetésének időpontját úgy választották meg, hogy a lehető legkevesebb egyházi ünnepet érintse, ugyanis a reform eredményeképpen 10 napot törölni kellett a naptárból (október 4. csütörtök után október 15. péntek következett). Ezután a szökőévek meghatározásának szabályait módosították, amelynek eredményeképpen az addigi Julián-naptár szerinti 365,25 hosszúságú év 365,2425-re módosult, amely már jóval pontosabb volt. Talán mindenki tudja, hogy azok az évek a szökőévek, amelyek 4-gyel oszthatók, ebben az évben február nem 28, hanem 29 napos. A Julián-naptár esetében ez a szabály valóban így volt. A Gergely-naptárban azonban a pontosítást úgy érték el, hogy a szökőév-számítást korrigálták. Megmaradt ugyan a szabály, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév, azonban van egy kivétel! Azok a kerek évszázadok, amelyek nem oszthatók 400-zal, nem szökőévek, még ha 4-gyel oszthatóak is! Így pl. szökőév volt az 1600-as és a 2000-es év, azonban pl. 1800 vagy 1900 már nem és 2100 sem lesz az.
A Gergely-naptár bevezetése több országban is ellenállásba ütközött. Néhány helyen, például Angliában és Dániában, a lakosság nem volt hajlandó elfogadni a naptár reformját, és sokáig továbbra is az eredeti Julián-naptárt használták.
Oroszországban az 1917-es forradalom után a bolsevik hatalom úgy döntött, hogy megpróbálják eltörölni az országban a Gergely-naptár használatát, és helyette egy új, szovjet naptárt vezettek be. Szovjetunióban több alkalommal billegtek a Gergely- és más forradalmi naptárak között, míg végül 1940-ben vezették be végérvényesen a Gergely-naptárt.
Az Egyesült Államok tagállamai sem voltak egységesek az új naptár bevezetésekor. Az eltérések a későbbiekben megszűntek, és az Egyesült Államokban is már egységesen a Gergely-naptár szerint ünnepelnek. Bár polgári szempontból a világ nagy része jelenleg Gergely-naptárt használ, a keleti ortodox egyházak jelenleg is a Julián-naptár szerint tartják meg ünnepeiket.
Érdekesség, hogy legutóbb 2016-ban Szaúd-Arábia vezette be a Gergely-naptárt – 90 évvel az előző, 1926-os bevezető ország, Törökország után.
