Egyetlen este, két égi csoda: naplementekor napfogyatkozás, éjjel a Perseidák csillaghullása — augusztus 12.

Saját számításaink szerint 1950 és 2100 között mindössze kétszer esik Magyarországról látható napfogyatkozás a Perseidák csúcshetére — és a másfél évszázadban csak egyetlenegyszer úgy, hogy a kettő ugyanarra az estére jusson: most. Augusztus 12-én, szerdán a Nap részlegesen elfogyatkozva, sarló alakúra fogyva nyugszik le — majd ugyanazon az éjszakán, éjfél és hajnali 4 óra között az év legjobb csillaghullását nézhetjük, teljesen holdfénymentes égen. A két jelenséget ráadásul ugyanaz az égitest „rendezi”: az újhold, amely este még a Nap elé áll, éjjel pedig épp azzal segít, hogy nincs az égen.

🌇 Első felvonás: fogyatkozó Nap nyugszik le

Augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonul végig a Föld északi féltekéjén: a teljesség keskeny sávja Grönland, Izland és Észak-Spanyolország felett halad át. Magyarországról a jelenség részleges fogyatkozásként látszik — de amit a sáv menti országok nem kapnak meg, azt mi igen: nálunk a fogyatkozás a naplementével esik egybe, így a Nap „megharapva”, narancsvörös sarlóként bukik a horizont alá. Ritka és fotogén együttállás.

Mennyire ritka ez az egybeesés? Kiszámoltuk: 1950 és 2100 között két olyan napfogyatkozás van, amely Magyarországról látható és a Perseidák csúcshetére esik. Az egyik az emlékezetes 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás volt — de még az is másfél nappal megelőzte a raj maximumát. A másik a mostani, amelynél a fogyatkozás estéjéről virradóra tetőzik a csillaghullás. Ilyen a másfél évszázadban csak egyszer adódik.

A fogyatkozás Budapesten 19:22-kor, Pécsett 19:24-kor kezdődik, alacsonyan a nyugati ég alján — onnantól a Hold percről percre nagyobb darabot takar ki a napkorongból, egészen a napnyugtáig.

A térképen az látszik, mekkora lesz a fogyatkozás a legnagyobb látható fázisban az ország nagyvárosaiból nézve. A sarló-ikonok a fedés valós arányát és irányát mutatják — a Hold mindenhol jobbról-alulról harap a korongba, nyugaton már-már alulról —, a százalék az elfedett napkorong-terület, az időpont pedig a napnyugtáé — mert a fogyatkozás mindenhol gyakorlatilag a napnyugta pillanatában éri el a látható maximumát. Jól kirajzolódik a szabály: nyugat felé haladva egyre mélyebb a fogyatkozás. Sopronban a napkorong 86%-a, Szombathelyen 84%-a lesz takarásban, Budapesten 68%, míg Debrecenben „csak” 47%. Az ok egyszerű: nyugaton később nyugszik a Nap, így ott tovább mélyülhet a fogyatkozás, mielőtt a korong eltűnne a horizont mögött. Az adatok a Naptárak.com saját számításai — ugyanaz a csillagászati motor szolgáltatja őket, amely a napfogyatkozás-kalkulátorunkat is hajtja, az időpontokat pedig független számításokkal is összevetettük.

A második ábra azt mutatja meg, hogyan fest majd mindez a valóságban — példaként Pécs égboltján. A Nap a nyugat-északnyugati horizont felé ereszkedik, miközben a Hold — jobb alsó irányból — egyre nagyobb „harapást” vesz ki belőle: 19:24-kor még ép korong, 19:40-re már kb. 18%-os, 19:50-re kb. 38%-os a fedés — és mivel a takarás a napnyugtáig folyamatosan mélyül, a legnagyobb látható fázis maga a lenyugvás pillanata: 20:00-kor a sarló 62%-os fedéssel bukik a horizont alá. (A napkorongot az ábrán a jobb láthatóság kedvéért felnagyítottuk.) A teljes jelenség tehát nagyjából 35–40 percnyi látvány, aminek a legszebb része az utolsó negyedóra.

Mivel és honnan nézzük? Ezen múlik minden

• Kizárólag hitelesített napfogyatkozás-néző szemüveggel (ISO 12312-2 jelzésű) nézz a Napba! A hagyományos napszemüveg, a kormozott üveg, az exponált film vagy a CD nem véd — a Nap alacsonyan és részben takarva is maradandó látáskárosodást okozhat.
• Aki nem jut szemüveghez: a 14-es fokozatú hegesztőüveg megfelelő, illetve kockázat nélkül működik a kivetítés is — egy tűvel átszúrt kartonlapon áteső fény a mögé tartott fehér lapra vetíti a fogyatkozó Nap képét.
• Távcsővel vagy fényképezőgéppel csak az objektív elé rögzített napszűrővel szabad a Nap felé fordulni — a szemlencse mögé tett szűrő nem elég, mert megolvadhat.
• A helyszín legalább ilyen fontos: teljesen szabad, alacsony nyugat-északnyugati horizont kell — domboldal, tópart, kilátó vagy egy magas épület teteje. Egy fasor vagy háztető az egész látványt eltakarhatja, hiszen minden az utolsó fokokon, közvetlenül a horizont felett történik.

A percre pontos időpontokat a saját településedre — a kezdettől a napnyugtáig, animált szimulációval és a teljesség sávjának térképével — a napfogyatkozás-kalkulátorunk számolja ki.

🌠 Második felvonás: Szent Lőrinc könnyei hullanak

Ahogy besötétedik, kezdődik a műsor második fele. A Perseidák — az év legismertebb meteorraja — augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel tetőzik, és az idei felállás a lehető legjobb: az újhold miatt egész éjjel tökéletesen sötét az ég, a halvány meteorok is látszanak. A legtöbb hullócsillagra éjfél és hajnali 4 óra között számíthatunk, sötét, városi fényektől távoli helyről óránként akár 50–100 is felvillanhat.

A jelenség „üzemanyagát” a 109P/Swift–Tuttle üstökös szórta szét: a Föld minden augusztusban áthalad az üstökös pályája mentén maradt porcsíkon, és a homokszemnyi részecskék másodpercenként mintegy 59 kilométeres sebességgel csapódnak a légkörbe, ahol 80–110 km magasan felizzanak. Ezt látjuk hullócsillagként.

Az égtérkép az északkeleti égboltot mutatja, nagyjából hajnali 1 órakor. A narancssárga célkereszt a raj radiánsa — az a pont a Perzeusz csillagképben, ahonnan a meteorok szétsugárzani látszanak. Megtalálni könnyű: a jellegzetes W alakú Kassziopeia alatt keresd, a szabad szemmel is látható Ikerhalmaz szomszédságában. A meteorok azonban az ég bármely pontján felvillanhatnak — sőt, a leglátványosabb, leghosszabb csóvájú darabok éppen a radiánstól 40–60 fokra tűnnek fel. A sötét ég ráadásul ingyen ad néhány ráadást: a képen is jelölt Tejút-sávot, a Fiastyúkot és az Androméda-galaxist ilyenkor műszer nélkül is megtalálod.

Így fest mindez élőben — a Naptárak.com csatornájának videóján:

Hogyan nézd, hogy tényleg sokat láss?

1. Menj sötétre! A városi fényburán kívül — akár csak 20–30 km-re a várostól — többszörösét látni annak, ami egy belvárosi égen átjön.
2. Adj időt a szemednek: a teljes sötéthez szokás 20–30 perc. Egyetlen telefonra pillantás nullázza — ha muszáj, használj piros fényű lámpát.
3. Ne távcsövezz! A hullócsillag-leshez pont a szabad szem a legjobb műszer, mert az ég minél nagyobb darabját kell egyszerre látni.
4. Feküdj le — nyugágy, polifoam vagy pléd —, és nézz nagyjából a fejed fölé, kissé északkelet felé. Így a leglátványosabb, hosszú csóvájú meteorokból is elkapod a legtöbbet.
5. Öltözz télire! Az augusztusi hajnal a mezőn 10–15 fokos is lehet; takaró, meleg felső és egy termosz tea a különbség a félórás és az egész éjszakás csillagles között.
6. Légy türelmes: a meteorok hullámokban jönnek — öt üres perc után jöhet három egyszerre.

A néphagyomány a Perseidákat Szent Lőrinc könnyeinek nevezi: a 258. augusztus 10-én vértanúhalált halt Lőrinc diakónus ünnepe épp a raj aktivitására esik, s a régiek úgy tartották, az égből ilyenkor hulló fénycsíkok a szent könnyei. A csillaghullás így a magyar hagyományban is az augusztusi éjszakák jelensége — ahogy arról a Perseidákról szóló jeles napi oldalunkon és korábbi hullócsillagos cikkünkben is írtunk. A raj egyébként augusztus 24-ig aktív, tehát ha a csúcséjszakán felhős lenne az ég, a következő napokban is bőven van esély hullócsillagra — a hullócsillag-naptárunk megmutatja, mikor és merre érdemes nézni a saját városodból.

Egy este forgatókönyve

Időpont	Esemény
19:21–19:24	elkezdődik a részleges napfogyatkozás (nyugati horizont!)
19:50–20:11	napnyugta: a fogyatkozó, sarló alakú Nap lebukik — keleten korábban, nyugaton később
21:30-tól	besötétedik; a radiáns emelkedik északkeleten, jönnek az első Perseidák
00:00–04:00	a csillaghullás fő ideje — óránként akár 50–100 meteor

A derült ég esélyeit érdemes előre ellenőrizni az időjárás-oldalunkon, az este többi égi látnivalójáról — köztük az augusztus 28-i hajnali holdfogyatkozásról — pedig a Mit nézz az égen augusztusban? összeállításunkban olvashatsz. Tiszta égboltot és sikeres észlelést kívánunk!