Elkezdődött az El Niño — és a jelek szerint az egyik legerősebb jön 1950 óta. De mi az az El Niño, és miért érzi meg az egész bolygó?
Egyre több helyen olvasni: „elkezdődött az El Niño”. Az amerikai óceán- és légkörkutató hivatal (NOAA) augusztus 13-i közleménye szerint a jelenség nemcsak beindult, hanem szokatlanul gyorsan erősödik: 90 százalék fölötti az esélye, hogy 2026 őszére-telére „nagyon erős” eseménnyé fejlődik, és 69 százalék, hogy a valaha mért legerősebb lesz. A Naptárak.com a NOAA 1950 óta vezetett adatsorát elemezte: a május–júliusi érték már most magasabb, mint 1997-ben vagy 2015-ben ugyanekkor — pedig azok voltak eddig a „szuper El Niñók”. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi történik a Csendes-óceánban, miért ér el a hatása Indiától Kaliforniáig, és mit jelent(het) mindez nálunk, Magyarországon.
Mi az az El Niño — röviden
Az El Niño nem vihar és nem áramlat, hanem az egyenlítői Csendes-óceán és a fölötte lévő légkör összjátékának egyik állapota. Normális években a passzátszelek keletről nyugat felé fújnak, és a napsütötte, meleg felszíni vizet Indonézia és Ausztrália felé terelik: ott a víz akár fél méterrel magasabban áll, és több fokkal melegebb, mint Dél-Amerika partjainál, ahol a helyére hideg mélyvíz áramlik fel. El Niño idején ez a gépezet megbicsaklik: a passzátszelek gyengülnek, a meleg víz visszaárad kelet felé, és a Csendes-óceán közép-keleti része a szokásosnál 1–3 fokkal melegebb lesz.
A név a perui halászoktól származik: a karácsony táján felbukkanó, szokatlanul meleg part menti vizet nevezték el El Niñónak, „a kisfiúnak” — a kis Jézusra utalva. A jelenség légköri párját, a Déli Oszcillációt Sir Gilbert Walker írta le az 1920-as években, az indiai monszun kimaradásait kutatva; hogy a kettő ugyanannak az éremnek a két oldala, azt Jacob Bjerknes mutatta meg 1969-ben. Innen a tudományos név: ENSO (El Niño–Southern Oscillation). Az ellentétes fázis — hidegebb víz, erősebb passzát — a La Niña, „a kislány”.
Hogyan mérik, és mikor beszélhetünk El Niñóról?
A meteorológusok az egyenlítő menti, Niño 3.4 nevű óceánrész (nagyjából a dátumválasztótól Közép-Amerika hosszúságáig) felszíni hőmérsékletét figyelik. Az ebből számolt ONI-index (Oceanic Niño Index) azt mutatja, hány fokkal tér el a víz a sokéves átlagtól, három hónapos átlagokban. A NOAA szabálya szerint akkor beszélünk El Niñóról, ha az ONI legalább +0,5 °C, legalább öt egymást követő ilyen időszakban; La Niñáról, ha −0,5 alatt van. A +1,0 fölötti eseményt mérsékeltnek, a +1,5 fölöttit erősnek, a +2,0 fölöttit „nagyon erősnek” szokás nevezni.
Az alábbi ábrát a NOAA nyers adatsorából rajzoltuk: minden narancs csúcs egy El Niño, minden kék völgy egy La Niña. Jól látszik, hogy a jelenség 2–7 évente tér vissza, szabálytalanul — és hogy 2026 zöld pontja már most a mezőny felső részén jár.
Mi történik most, 2026-ban?
A NOAA Klíma-előrejelző Központja (CPC) augusztus 13-án „El Niño Advisory” fokozatot tart fenn — vagyis a jelenség már nem „várható”, hanem zajlik. A közlemény főbb megállapításai:
- a Niño 3.4 térség júliusban +1,4 °C-kal, a keletebbi Niño 3 +1,7, a Dél-Amerika partjánál lévő Niño 1+2 pedig +2,9 °C-kal volt melegebb az átlagnál;
- a keleti Csendes-óceánon a felszín eltérése helyenként meghaladja a +2 °C-ot, és a felszín alatti hőtöbblet júliusban tovább nőtt;
- a passzátszelek gyengülése, a megnövekedett esőzés a Csendes-óceán közép-keleti részén és a szárazság Indonézia fölött — vagyis a légkör is „beállt” az El Niño-mintára;
- több mint 90% az esély, hogy az esemény ősszel-télen eléri a „nagyon erős” (+2,0 °C feletti) szintet, és 69% az esély, hogy október–decemberben meghaladja a +2,5 °C-ot — ez erősebb lenne minden 1950 óta mért El Niñónál.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) július 31-i frissítése ugyanebbe az irányba mutat: a nemzetközi modell-együttes szerint az esemény augusztus–október folyamán erős fázisba lép, és a kulcstérségekben a szezonális eltérés a 2,9 °C-ot is meghaladhatja. A WMO külön kiemeli, hogy mindez rekord meleg világóceán mellett és egy valószínű pozitív Indiai-óceáni dipólussal együtt bontakozik ki — a kettő egymást erősítheti.
Mennyire gyors ez az erősödés? Összevetettük az elmúlt hét évtized négy legnagyobb eseményével. Az eredmény: a 2026-os május–júliusi érték (+1,4 °C) a legmagasabb ilyen érték az egész adatsorban — 1997-ben +1,1, 2015-ben +1,2 volt ugyanekkor.
A nagy elődök
| El Niño | Csúcs (ONI) | Erősség | Amiről emlékezetes |
|---|---|---|---|
| 1982–83 | +2,1 °C | nagyon erős | Peruban és Ecuadorban özönvíz, Ausztráliában aszály és bozóttüzek; a tudomány ekkor döbbent rá, mekkora a jelenség hatóköre |
| 1997–98 | +2,4 °C | nagyon erős | az első, „élőben” előre jelzett szuper El Niño; becslések szerint több tízmilliárd dolláros kár és több ezer áldozat világszerte; 1998 az akkori legmelegebb év |
| 2015–16 | +2,6 °C | nagyon erős (eddigi rekord) | 2016 rekordmeleg; súlyos aszály Dél-Afrikában és Indiában, a Nagy-korallzátony tömeges fehéredése |
| 2023–24 | +2,0 °C | nagyon erős | 2024 lett a valaha mért legmelegebb év a Földön; aszály az Amazonas-medencében és Dél-Afrikában |
| 2026–27 | +1,4 °C (május–július) | erősödik | a NOAA szerint 69% eséllyel minden korábbinál erősebb lesz |
Forrás: NOAA CPC ONI v5; a besorolás a szokásos +2,0 °C-os küszöb szerint. A Naptárak.com számítása.
Miért érzi meg az egész bolygó?
Az egyenlítői Csendes-óceán a Föld legnagyobb „hőtartálya”. Amikor a meleg víz keletre tolódik, vele vándorol a trópusi esők és zivatarok zónája is: Indonézia és Ausztrália fölött elapad az eső, Peru sivatagos partján viszont özönvíz zúdul le. Ez önmagában még regionális történet lenne. A globális hatás onnan jön, hogy a zivatarok által felszabadított hőmennyiség a légkör felső részében ún. Rossby-hullámokat kelt, amelyek végigfutnak a mérsékelt öv áramlásain, és eltolják a futóáramlásokat (jet stream). Ezért lesz El Niño idején jellemzően csapadékosabb Kalifornia és az USA déli része, enyhébb Kanada tele, gyengébb az atlanti hurrikánszezon, és gyengébb a monszun Indiában.
Van egy egyszerűbb hatás is: a rendkívüli mennyiségű hő, ami az óceánból a légkörbe jut, az egész bolygó átlaghőmérsékletét megemeli — nagyjából 0,1–0,2 fokkal, az esemény csúcsát követő évben. Nem véletlen, hogy az eddigi három rekordmeleg év (1998, 2016, 2024) mind egy-egy nagy El Niño után jött. Ez az oka annak is, hogy klímakutatók szerint — a Carbon Brief elemzése 92 százalékos esélyt ad rá — 2027 lehet a következő rekordév, mivel a mostani esemény csúcsa 2026 végére várható, a globális hőmérséklet pedig néhány hónap késéssel követi.
Jellemző hatások régiónként
| Térség | El Niño idején jellemzően… | 2026-ra a WMO (aug–okt) szerint |
|---|---|---|
| Peru, Ecuador | özönvíz, áradások, a halászat összeomlása | — |
| Indonézia, Ausztrália keleti fele | aszály, erdő- és bozóttüzek | szárazabb (D- és K-Ausztrália) |
| India, Dél-Ázsia | gyengébb monszun | szárazabb |
| Kelet-Afrika (Afrika szarva) | csapadékosabb rövid esős évszak (okt–dec) | csapadékosabb |
| Dél-Afrika | aszály a déli félteke nyarán | — |
| USA déli része, Kalifornia | csapadékos tél, viharok | csapadékosabb (Ny-Észak-Amerika, 45° alatt) |
| Atlanti hurrikánszezon | visszafogottabb (erősebb nyíró szél) | — |
| Dél-Amerika délkeleti része | csapadékos | csapadékosabb |
| Európa déli része | — | csapadékosabb ősz |
| Európa északi része | — | szárazabb ősz |
A bal oldali oszlop az évtizedes megfigyelésekből ismert, „tankönyvi” mintázat (NOAA, WMO); a jobb oldali a WMO 2026. július 31-i, augusztus–októberi szezonális kilátása. Egyik sem jóslat egy konkrét napra: valószínűségi eltolódásokról van szó.
És mi lesz nálunk, Magyarországon?
Itt jön az őszinte rész: Európa messze van, és a jelenség hatása a kontinensre — a trópusokhoz vagy Amerikához képest — gyenge és közvetett. Ettől még nem nulla. A kutatások két dolgot mutatnak:
- Statisztikai nyom a késő télen. Sarah Ineson és Adam Scaife 2009-ben, a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmánya szerint erős El Niño-években a jelenség a sztratoszférán át — a sarki örvény gyengítésével — január–februárban a negatív NAO-mintázat felé billenti az európai időjárást: ez Észak-Európában hidegebb, Dél-Európában enyhébb és csapadékosabb késő telet jelent. Közép-Európa a kettő határán fekszik, ezért nálunk a hatás a legbizonytalanabb.
- A szezonális modellek idén enyhe, csapadékos telet valószínűsítenek. A hazai sajtóban megjelent, a nemzetközi szezonális előrejelzésekre épülő elemzések a nyugatias áramlások gyakoribbá válásával, az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb téllel számolnak, ahol a síkvidéken inkább eső, tartós hó pedig főleg a hegyekben várható. Ez azonban modelltendencia, nem tény — a szezonális előrejelzések Európára három-négy hónapra előre csak valószínűségeket adnak.
Az egykori Országos Meteorológiai Szolgálat (ma HungaroMet) 2023-as tanulmánya is arra int, hogy „nem lehet kijelenteni, hogy az El Niño-évek mindig melegebbek” — 1982–83-ban például egy vulkánkitörés hűtő hatása elfedte a jelenséget, 1992 pedig El Niño ide vagy oda, hideg maradt. Az El Niño egy tényező a sok közül.
Amiben viszont biztosak lehetünk: a globális átlaghőmérsékletet megemeli, és ezzel a nálunk is tapasztalt melegedési trendet 2027-ben egy újabb lökés érheti. A hazai klímát nem az El Niño formálja — de egy rekordmeleg globális évben itthon is nagyobb az esélye a hőhullámoknak és a szélsőségeknek.
Kisszótár
| Kifejezés | Jelentése |
|---|---|
| ENSO | El Niño–Southern Oscillation: az óceáni (El Niño/La Niña) és a légköri (Déli Oszcilláció) ingás közös neve |
| Niño 3.4 | az egyenlítői Csendes-óceán 5°É–5°D, 170°Ny–120°Ny közötti része — a „hivatalos” mérőterület |
| ONI | Oceanic Niño Index: a Niño 3.4 felszíni hőmérsékletének eltérése az átlagtól, három hónapos átlagban (°C) |
| passzátszél | a trópusokon állandóan keletről fújó szél; El Niño idején gyengül |
| termoklin | a meleg felszíni és a hideg mélyvíz határrétege; El Niño idején keleten mélyebbre süllyed |
| Walker-cirkuláció | az egyenlítő menti kelet–nyugati légkörzés: felszállás a meleg víz felett, leszállás a hideg felett |
| La Niña | az ENSO hideg fázisa: erősebb passzát, hidegebb víz keleten — nagyjából az El Niño tükörképe |
| Rossby-hullám | a légkör (és az óceán) nagy léptékű, több ezer kilométeres hullámzása, amelyet a Föld forgása alakít ki; ezeken „utazik” a trópusi zavar a mérsékelt övbe |
| futóáramlás (jet stream) | 9–12 km magasan fújó, keskeny, nagyon erős nyugati szélszalag; a helyzete dönti el, merre járnak a ciklonok — El Niño idején eltolódik |
| NAO | Észak-atlanti Oszcilláció: az izlandi alacsony és az azori magas légnyomás közti különbség ingása; negatív fázisában Észak-Európa hidegebb, Dél-Európa csapadékosabb telet kap |
| Indiai-óceáni dipólus | az Indiai-óceán nyugati és keleti felének hőmérséklet-különbsége; pozitív fázisa Kelet-Afrikában esőt, Ausztráliában aszályt hoz, és felerősítheti az El Niño hatásait |
Mit érdemes figyelni a következő hónapokban?
- A NOAA havi közleményét (minden hónap második csütörtökén): ha az ONI ősszel átlépi a +2,0-t, hivatalosan is „nagyon erős” eseményről beszélünk. A következő frissítés szeptember 10-én várható.
- A 2027-es globális hőmérsékletet: az El Niño csúcsa után 3–4 hónappal szokott tetőzni a hatás.
- A saját környezetünket: a klímanaptárunkban megnézheted, milyen idő szokott lenni a településeden egy adott napon — jó viszonyítási alap, ha a tél valóban enyhébbre sikerül. A 16 napos időjárás-előrejelzés pedig a rövid távot mutatja.
A cikk NOAA-, WMO- és szakirodalmi forrásokra épül; az ábrák a NOAA nyilvános ONI-adatsorából készültek. Ha az esemény tovább erősödik, ősszel frissítjük.
