1961. április 12-én a szovjet Jurij Gagarin volt az első ember, aki űrhajójával Föld körüli pályára állt. Ez az esemény úttörő szerepet játszott az egész emberiség javát szolgáló űrkutatás előkészítésében. Gagarin repülése után az ENSZ Közgyűlése felismerte, hogy az egész emberiségnek közös érdeke a világűr tanulmányozásának előmozdítása és kiterjesztése, amely kb. 4 évvel korábban kezdődött, amikor 1957. október 4-én az első ember által készített műholdat – a Szputnyik I-et – fellőtték a világűrbe.
Mindössze két évvel Gagarin űrutazása után a Szovjetunió Valentyina Tyereskovát küldte az űrbe, így ő lett az első nő, aki Föld körüli pályára állt. Megkezdődött az űrverseny a nagyhatalmak között, amelynek további mérföldköve hét évvel később történt, 1969 júliusában Neil Armstrong lett az első ember, aki leszállt a Hold felszínére. 1975 júliusában pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió elindította az első nemzetközi űrmissziót – az Apollo és a Szojuz űrhajók dokkolásával.
Farkas Bertalan lett az első magyar 1980. májusában járt az űrben a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén, most pedig a HUNOR program keretén belül 2024-ben feljuthat a második magyar is az űrbe a nemzetközi űrállomásra.
Az űrkutatás most újra reneszánszát éli, hiszen az Artemis-program keretén belül az emberiség hamarosan újra a Hold felszínére lép és célba vettük a Marsot is!
