A Húsvéthétfő Öntözőhétfő néven is ismert, változatos pogány és ősi hagyományokban gazdag ünnep. A keresztény világban ennek a napnak nincs különösebb jelentősége, elsősorban a népi hagyományok miatt híres. Néhány országban, vidéken ezt a napot Fényes Hétfőnek is nevezik, mivel ekkorra már a nagyhét szomorú eseményei véget érnek, ideje belépni az új ünnepi fázisba, amikor a népi hagyományban a tavasz eljövetelét, a keresztények pedig azt ünneplik, hogy Jézus feltámadt a holtakból és újra életben van.
Húsvéti locsolkodás
Sok helyen a húsvéti báli ünnepségek napja volt. Húsvéthétfő legjelentősebb eseménye locsolkodás. A hagyományos locsolkodás már reggel, 7-8 óra körül elkezdődött és ebédidő előtt be is fejeződött. E hagyomány során a fiatal legények felkeresték a lányok házait, majd szép szóval kihívták, vagy néha „kirángatták” őket sok esetben a közeli a kúthoz, ahol a lányokat egy vödör vízzel leöntötték. A húsvéti víznek termékenyítő, gyógyító hatást tulajdonítottak. A locsolás után a fiatalemberek általában egy-egy színes tojást, néha pedig díszített barka-ágat és egy kis pálinkát is kaptak. A locsolkodás végén tortával vagy süteménnyel is megkínálták a legényeket. Néhány helyen tojást csak az a legény kapott, aki tetszett a lánynak.
A hagyomány szerint, hogy a kislányokat, férjezett nőket, özvegyeket, de még a locsolkodó legény édesanyját és nagyanyját sem volt szabad meglocsolni, csak az eladósorban levő lányokat.
. évben Húsvéthétfő napja:
