Húsvétvasárnap a keresztény világban
Húsvétvasárnap a keresztény vallás szerint Jézus feltámadásának ünnepe. A keresztény hit szerint Jézus Krisztus, az Isten Fia nagypénteken szenvedett és kereszthalált halt, majd vasárnap, húsvét napján feltámadt a halálból.
Az evangéliumok szerint a feltámadás reggelén, az első húsvétvasárnap hajnalán, Mária Magdolna és más asszonyok a sírhoz mentek, hogy megkenjék Jézus testét. Azonban amikor odaértek, meglepődtek, mert a követ, amellyel a sírt lezárták, elgördítve találták és amikor beléptek, nem találták Jézus testét.
Az evangéliumok szerint Jézus ekkor megjelent többeknek is, többek között Mária Magdolnának és a tanítványoknak is, akik korábban kételkedtek abban, hogy valóban feltámadhat. Jézus megjelenése után a tanítványok elkezdték hirdetni az örömhírt a világnak, hogy Isten fia feltámadt a halálból és ezzel megnyílt az út az emberek számára, hogy megtérjenek és hitükkel kövessék Jézus tanításait.
Húsvétvasárnap a népi hagyományokban
Húsvétvasárnap, más néven Tavaszvasárnap a böjt és zárkózottság végét jelentette. Ekkor kezdődött a jóízű, vidám húsvéti étkezés. Az ételeket, amelyek az asztalra kerültek, a ház gazdája megáldotta, vagy előző nap a templomban szentelte meg a pap. Délelőtt tojásfőzés, majd a tojások díszítése és színezése következett. Az ebédet a család közösen fogyasztotta el, esetleg a közvetlen közeli rokonok társaságában. A hagyományos húsvéti étel a főtt-füstölt disznócsülök vagy báránysült, füstölt kolbász, torma, retek és tojás kenyérrel vagy sós kaláccsal. Állandó húsvéti étel még a pogácsa, a béles és a rétes, amelyek kiváló vendégváró étkek is voltak. A disznósonka főzőlevéből vacsorára bablevest is főztek.
Délután a gazdák és a legények komákkal összejárva beszélgettek és italoztak. Az asszonyok otthon fogadták a vendégeket. Mindeközben valamennyien készülődtek a másnapi locsolkodásra.
. évben Húsvétvasárnap napja:
