Április 1. a tréfák és átverések napja, amelyet gyakran a barátokkal, családtagokkal és kollégákkal „űznek”. Népszerűsége ellenére e jeles nap pontos eredete máig rejtély. Történészek több ókori ünnephez, többek között az ókori római Hilariához és a tavaszi napéjegyenlőséghez kötik, míg mások szerint 1582-re nyúlik vissza, amikor a római katolikus országok egy része áttért a Julián-naptárról a Gergely-naptárra. A magyar népi hagyományban ez a nap dologtiltó nap.
„Áprilisnak bolondja,
felmászott a toronyba,
azt kérdezte hány óra,
fél tizenkettő,
bolond mind a kettő.” – mondja a jól ismert mondóka.
Honnan ered a „bolondok napja” elnevezés?
Az egyik eredettörténet szerint a francia néptől származhat a bolondok napja. Európában ekkortájt az új évet a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdték március 25. – április 1. körül. Amikor Franciaország áttért a Gergely-naptárra, amely az új évet január 1-jén kezdte, egyesek csak nagyon nehezen tudtak hozzászokni a naptárváltáshoz és továbbra is a régi időpontban, március végén ünnepelték az új évet. Ezek az emberek viccek és átverések céltáblájává váltak, és „áprilisi bolondoknak” nevezték őket. Erre utal ez a régi mondóka:
„Áprilisnak bolondja, fölnézett a toronyba,
Megkérdezték milyen nap: azt mondta, hogy – újév!
Csiribiri kanveréb, a bolondot űzd odébb!”
A történészek az áprilisi bolondok napját a Hilaria nevű, az ókori Rómában március végén ünnepelt ünnephez is kapcsolják. Ennek keretében az emberek álruhába öltöztek és kigúnyolták polgártársaikat és a bírákat, amit Ízisz, Ozirisz és Széth egyiptomi istenek legendája ihletett.
Más feltételezések szerint az áprilisi bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőségből ered, amikor az anyatermészet kiszámíthatatlan időjárás-változásokkal bolondította meg az embereket.
A jeles nap ma is él és a tréfálkozások a már nem korlátozódnak a barátokra családra, hanem akár idegenekre, sőt, újságok, rádió- és tévéállomások, valamint weboldalak is részt vesznek az április 1-jei bolondos hagyományban, amikor vadabbnál vadabb kitalált hírekről számolnak be, amelyekkel átverik a közönségüket.
Április elseje mondhatni ősidők óta a tréfák, a szórakozás és a nevetés napja. Titokzatos eredete ellenére a hagyományt már több évszázada ünneplik, és mára már világszerte elterjedt ünneppé vált. Ilyenkor szabadjára engedhetjük magunkat, megtréfálhatjuk barátainkat és családtagjainkat, de azért ne vigyük túlzásba.
Boldog április elsejét!
