fbpx

Névnapok

Nemzetek ünnepei

Munkaidő naptárak

Egyházi ünnepek

Horgásznaptár

Névnapok
Nemzetek ünnepei
Munkaidő naptárak
Egyházi ünnepek
Horgásznaptár

Keltezés helyesírása

(A Magyar Helyesírás Szabályai tizenkettedik kiadása alapján az Akadémiai Kiadó gondozásában)

A keltezés

295. Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is. A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül) kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:

  • 2014. február 28.
  • 2014. II. 28.
  • 2014. febr. 28.
  • 2014. 02. 28.
  • 2014. febr. 28-a
  • 2014. 02. 28-án

296. Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:

  • 1848. március 9.
  • 1848. márciusban; de: 1848 márciusában [vö. 297.]
  • 1848. áprilisi
  • 2014. évi
  • 1944. őszi; de: 1944 őszén [vö. 297.]
  • 1945. március–áprilisban
  • 1849. tavaszi–nyári
  • 1956. október havában
  • 1956. október folyamán; de: 1956 folyamán [vö. 297.]
  • 1956. október végén; de: 1956 októberének végén [vö. 297.]

 

Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:

  • 2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi
  • 20–21. század vagy XX–XXI. század
  • 2014. április 28–30.

A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni, például:

  • 2014. április 11. – 2014. október 10.
  • 2014. I. 15. – VIII. 23.

 

297. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:

a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:

  • 1848 előtt
  • 1849 mártírjai
  • 1848 előtti
  • 1703–1711 szabadságharca
  • 1849 után
  • 1914 késő őszén
  • 1867 és 1896 között
  • 1848 első felében
  • 1526 augusztusában
  • 1849 tavaszi hónapjai
  • 1848 hősei
  • 1944/45 nehéz telén

b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például:

  • 1492 fordulópont az emberiség történelmében.
  • 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

c) Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például:

  • A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.

298. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak, például:

  • az 1838-as árvíz
  • Magyarország 1514-ben
  • 1848. márc. 15-én
  • július 6-ig vagy 6-áig
  • 12-től vagy 12-étől
  • december 25-től január 27-ig

Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása:

  • 1. vagy 1-je
  • 1-én vagy 1-jén
  • 1-ig vagy 1-jéig

Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva:

  • 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei

299. Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:

  • 2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között
  • 2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta

Az óra és a perc írása

300. Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: 10 óra 25 perckor.

Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 10.35, 10:35.

Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: 10.35-kor vagy 10:35-kor, 10.35-ig vagy 10:35-ig, 10.35-ös vagy 10:35-ös.

Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre