(A Magyar Helyesírás Szabályai tizenkettedik kiadása alapján az Akadémiai Kiadó gondozásában)
A keltezés / dátum helyesírása
295. Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is. A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül) kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:
- 2014. február 28.
- 2014. II. 28.
- 2014. febr. 28.
- 2014. 02. 28.
- 2014. febr. 28-a
- 2014. 02. 28-án
296. Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:
- 1848. március 9.
- 1848. márciusban; de: 1848 márciusában [vö. 297.]
- 1848. áprilisi
- 2014. évi
- 1944. őszi; de: 1944 őszén [vö. 297.]
- 1945. március–áprilisban
- 1849. tavaszi–nyári
- 1956. október havában
- 1956. október folyamán; de: 1956 folyamán [vö. 297.]
- 1956. október végén; de: 1956 októberének végén [vö. 297.]
Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:
- 2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi
- 20–21. század vagy XX–XXI. század
- 2014. április 28–30.
A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni, például:
- 2014. április 11. – 2014. október 10.
- 2014. I. 15. – VIII. 23.
297. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:
a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:
- 1848 előtt
- 1849 mártírjai
- 1848 előtti
- 1703–1711 szabadságharca
- 1849 után
- 1914 késő őszén
- 1867 és 1896 között
- 1848 első felében
- 1526 augusztusában
- 1849 tavaszi hónapjai
- 1848 hősei
- 1944/45 nehéz telén
b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például:
- 1492 fordulópont az emberiség történelmében.
- 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.
c) Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például:
- A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.
298. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak, például:
- az 1838-as árvíz
- Magyarország 1514-ben
- 1848. márc. 15-én
- július 6-ig vagy 6-áig
- 12-től vagy 12-étől
- december 25-től január 27-ig
Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása:
- 1. vagy 1-je
- 1-én vagy 1-jén
- 1-ig vagy 1-jéig
Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva:
- 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei
299. Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:
- 2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között
- 2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta
Az óra és a perc írása
300. Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: 10 óra 25 perckor.
Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 10.35, 10:35.
Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: 10.35-kor vagy 10:35-kor, 10.35-ig vagy 10:35-ig, 10.35-ös vagy 10:35-ös.
