Farsang farka

Farsang farka a nagyböjti időszak kezdete előtti 6 napot ölel fel, torkoscsütörtöktől húshagyókeddig. Torkoscsütörtökről ezen az oldalon írunk részletesebben, míg húshagyókeddről ide kattintva lehet többet megtudni.

Ez a rövid cikk a torkoscsütörtök és a húshagyókedd közötti, a népi hagyományban régen jelentősebb, mára már megkopott múltú néhány napot mutatja be.

Sovány péntek (anyós-péntek)

A Torkoscsütörtök utáni nap nem más mint sovány péntek, amit hívnak még anyós-pénteknek is. A régi időkben ezen a napon látták vendégül pár órára az anyósokat, a nagynéniket és az idősebb nőrokonokat. A vendég napnyugta előtt érkezett és nemsokkal napnyugta után távozott is. A család olyan mértékű kóstolót adott búcsúzóul, hogy ne kelljen újra megvendégelni a farsang utolsó napjaiban.

Farsangszombat (rokon-szombat)

Ezen a napon már ebédre megérkeztek a közeli és távolabbi rokonok a családhoz. A messzebbről érkező családtagok szállást is kaptak éjszakára. Ez nagy családi ebéd kiváló alkalom volt a családot érintő ügyes-bajos teendők átbeszélésére, lakodalmak, keresztelők vagy más családi események megszervezésére. A falu nagyobb gazdái estefelé találkoztak és kis iszogatás közben megbeszélték a húshagyó keddig tartó farsangi mulatságok körüli teendőket. A fiatal leányok és legények együtt bandáztak, a legények készülődtek a jelmezes felvonulásra, a leányok pedig az asszony-hétfőre.

Farsangvasárnap (vő-vasárnap)

Ez a nap a jelmezesek felvonulásának fő napja, Ekkor közösségi bálokat és kirakodóvásárokat is szerveztek. A maskarázók járták a várost vagy a falut, verseltek, énekeltek, zajongtak, néha megálltak egy-egy ivóban és ott mulattak. Szokás volt, hogy ezen a napon az ifjú párok a leány családjánál vendégeskedtek, ezzel jelezve az ifjú pár összetartozását. Ez a nap a mohácsi sokácok télbúcsúztató ünnepének legkiemelkedőbb napja, amelyen a legények kifordított szőrmét és ijesztő busóálarcot viseltek, kolompokat, szíjakat, botokat vittek és ricsajoztak, kerepeltek, kurjongattak, doboltak és csörögtek és közben ijesztgették a népet. A mohácsi busójárásról ebben a cikkben bővebben is írtunk.

Farsanghétfő (asszony-hétfő, húshagyó hétfő)

Ez a nap volt az asszonyok mulatozós napja, amikor férjeiket hátrahagyva ők maguk mulatoztak és iszogattak férfi módjára. Előfordult, hogy férfiruhába öltöztek és járták az utcákat, közben ordítoztak és megkergették a feléjük tévedő legényeket és férjeket.

Ezen a napon kezdődött a bajai bunyevácok álarcos felvonulása is, de a mohácsi busóktól eltérően ők medvének öltözve mulatoztak az utcákon.

Farsanghétfő után következik a húshagyókedd (farsangvég), amelyről külön írunk ezen az oldalunkon.