A január 6-tól tartó farsangi időszak alatt nem mulatoztak végig, mert a tavaszi felkészülés sok időt és erőfeszítést igényelt az emberektől, ezért a farsangi mulatságok leginkább az ezidőtájt megrendezett lakodalmakban, ill. a farsang végének egy hetes szakaszában voltak a legintenzívebbek. Ez az egy hét az asszonyoknak részlegesen dologtiltó volt, csak vendégeskedhettek és a legfontosabb háztartási munkákat végezhették.
A Hamvazószerda előtti csütörtök, azaz a Torkoscsütörtök a farsangi időszak vége (innét ered a farsang farka elnevezés) és a nagyfarsangi sütés-főzés kezdete volt. A házakban felkészültek a környező falvakból érkező vendégek fogadására. Ekkor hasznosították az utolsó disznóvágás maradékait, de például kolbászt és sonkát Húsvétra tartogatták. Az asszonyok sütötték a kenyereket, kalácsokat, süteményeket, kocsonyát, és húsos káposztát főztek. Sült a farsangi fánk és pogácsa.
A vendégek általában csak szombatra érkeztek, így a háziak „torkoskodhattak” az elkészült ételekből és italokból. A fiatal fiúk és lányok délutántól együtt mulatoztak, akik még addig nem találtak párt, esélyes volt, hogy ekkor megtalálják.
A népi hagyomány még egy Torkoscsütörtököt emleget, ami a Hamvazószerda utáni csütörtök, de ez helyesebb nevén csonkacsütörtök. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A főoldali naptáron pedig azt is láthatod, hogy mikor van Torkoscsütörtök napja (jellemzően február közepétől március közepéig keresd).
Írj be egy évszámot, és megmutatom, hogy mikor van torkoscsütörtök:
