A munka ünnepét minden év május elsején ünneplik a világ számos országában. Az ünnep a munkásmozgalom küzdelmei és eredményei előtt tiszteleg, valamint a munkavállalók társadalomhoz való hozzájárulásának elismerése.
Bár a munkások érdekében szerte a világon jellemzően már a 19. sz elejétől megindultak a különböző megmozdulások, a munka ünnepének (május 1.) története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államokban és Kanadában a munkások jobb munkakörülményekért és tisztességes bérekért küzdöttek. 1886-ban a chicagói munkások sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkanapért (egészen addig a munkások akár napi 10-14 órát is dolgoztak, ráadásul akkoriban elfogadott volt a gyermekmunka is már 9 éves kortól). A sztrájk a Haymarket-ügyben csúcsosodott ki, ahol több munkás és rendőr meghalt egy erőszakos összecsapásban.
A tragédiára válaszul a munkásmozgalom emléknapot jelölt ki a munkások és a társadalomhoz való hozzájárulásuk tiszteletére. 1886. május 1-jén a munkások az Egyesült Államokban és Kanadában sztrájkba léptek a nyolcórás munkanap érdekében. A sztrájk sikeres volt és a nyolcórás munkanap számos iparágban vált elfogadottá.
Azóta a munka ünnepe a munkavállalók küzdelmeinek és eredményeinek világméretű ünnepe lett. Ilyenkor ismerjük el a munka körülményeinek javítása terén elért eredményeket, például a minimálbérre vonatkozó törvények, a munkahelyi biztonsági előírások és a kollektív tárgyalási jogok bevezetését.
Ez a nap azonban arra is emlékeztet, hogy a munkavállalóknak világszerte folyamatos küzdelmekkel kell szembenézniük, hiszen még mindig előfordul, hogy a munkavállalók nem biztonságos munkakörülményekkel, alacsony bérekkel és a kizsákmányolás más formáival szembesülnek. A munka ünnepe felhívás arra, hogy folytassuk a harcot a munkavállalók jogaiért és biztosítsuk, hogy minden munkavállalóval méltósággal és tisztelettel bánjanak.
