Névnapok

Nemzetek ünnepei

Munkaidő naptárak

Ezoterika

Egyházi ünnepek

Horgásznaptár

Holdnaptár

Világnapok

Névnapok
Nemzetek ünnepei
Munkaidő naptárak
Ezoterika
Egyházi ünnepek
Horgásznaptár
Holdnaptár
Világnapok

Halloween, mindenszentek, halottak napja

Bármilyen fura is, halloween sokkal régebbi keletű ünnep, mint a keresztény egyház által bevezetett mindenszentek, majd később (kb. 998 óta) a halottak napja. Halloween ősi kelta ünnep, eredetileg a november 1-jén ünnepelt újév előestéjét jelentette. Ekkor ért véget a nyár, s megkezdődött a sötétség és a hideg időszaka. Halloweenkor miután a termést betakarították, megkezdődött az ünnep, a kelta papok tüzeket gyújtottak, a druidák hite szerint pedig ilyenkor a holtak lelkei meglátogatták az élőket. Maga a halloween elnevezés csak később alakult ki, amikor az ókeresztények saját ünnepeiket hozzáigazították a meglévő pogány ünnepekhez, így az ünnep az all-hallows-eve kifejezésből ered, ami szó szerint mindenszentek előestéjét jelenti.

November 1., az ősi kelta újév a keresztény világban mindenszentek ünnepévé vált, november 2. pedig a halottak napja lett. Mindhárom ünnep az évezredek, évszázadok során gazdag hagyománnyal, hiedelmekkel telt meg. Az angolszász területeken őshonos halloween mára már az egész világon elterjedt narancssárga-fekete színeivel és a híres töklámpással, mely egy részeges, furfangos ír kovács, Lámpás Jack ördöggel való kibabrálásának emlékét őrzi.

November 1. azon üdvözült lelkek emléknapja, akiket nem avattak szentté. Mindenszentek napja után következik a halottak napja, amikor szeretteink sírján mécseseket gyújtunk. A régi keresztény hagyományok szerint ezekben a napokban a halott lelkek hazalátogatnak egy kis időre, ezért ekkor szokás nekik is megteríteni és éjszaka halvány lámpát gyújtani a ház minden szobájában, hogy el ne tévedjenek.

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre