fbpx

A magyar kultúra napja – január 22.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be Szatmárcsekén legismertebb költeményét, a “Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” címmel. Ennek emlékét őrzi az 1989 óta megünnepelt “magyar kultúra napja”. Ekkor vált a Himnusz az alkotmány szövegének részévé. 2012. január 1-jén tovább erősödött a Himnusz szerepe, hiszen a költemény első sorával indul az ekkor kiadott Magyarország alaptörvényének preambuluma. A mű eredeti kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Kölcsey Himnusza előtt külön néphimnusza volt a katolikus és a református magyarságnak, de előszeretettel csendült fel több alkalommal a Rákóczi-induló is. A nyelvújító Himnuszát Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben egy nyilvános pályázat keretén belül. A Himnusz “hivatalba lépése” nem volt felhőtlen. A korabeli Országgyűlés megszavazta ugyan, hogy 1903. augusztus 20-tól elismeri egységes magyar nemzeti himnuszként, I. Ferenc József magyar király azonban nem szentesítette a törvényjavaslatot. Jogi értelemben erre 1989. október 23-án került sor. A Himnusz ellen több “merénylet” is készült. Rákosi Mátyás megbízásából Illyés Gyula és Kodály Zoltán kaptak megbízást egy “szocialista himnusz” megírására, de a művészek ellenállása miatt ez a próbálkozás meghiúsult. Több alkalommal támadták a Himnuszt lassú tempója miatt, mely azonban csak a mai, énekelt Himnuszt ismerők számára újdonság. A trianoni döntést követően lassították le első alkalommal a himnuszt, melyet a 30-as években újra felgyorsítottak. 1989-ben a Himnusz alkotmányba foglalása idején megint csak lassú tempóval játszották, melyet 2013-ban újra kicsit felgyorsítottak. Külön említést érdemel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon kérése, hogy az olimpiákon a magyar himnuszt olyannyira gyorsítsák fel, hogy az kb. másfél percbe beleférjen az idő rövidsége miatt, mely révén az olimpiákon elhangzó Himnusz igazi verbunkos, lendületes indulóvá alakul át.

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre