fbpx

Névnapok

Egyházi ünnepek

Horgásznaptár

Gazda naptár

Idő- és feladatmenedzsment

Névnapok
Egyházi ünnepek
Horgásznaptár
Gazda naptár
Idő- és feladatmenedzsment

1848-49-es forradalom és szabadságharc – március 15

Március 15-e minden évben különleges nap a magyarok számára. Ezen a napon emlékezünk meg az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc hőseiről, akik bátorságukkal és áldozatvállalásukkal példát mutattak az utókor számára. De mi is történt pontosan ezen a napon?

A forradalom előzményei

A 19. század elején Magyarország része volt az abszolutista Habsburg Birodalomnak, amely elnyomta a nemzetiségek jogait és gazdaságilag kizsákmányolta az országot. A reformkorban (1825-1848) több politikus és értelmiségi küzdött a magyar alkotmányos berendezkedés helyreállításáért és a modernizáció megvalósításáért. A legismertebb reformerek közé tartozott Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós gróf, Kossuth Lajos ügyvéd és Deák Ferenc ügyvéd.

A reformmozgalom mellett egyre erősödött a radikális ifjúság hangja is, amely követelte a Habsburg-uralom megszüntetését és a függetlenség kivívását. A márciusi ifjak között voltak Petőfi Sándor költő, Vasvári Pál író-történész, Vidats János gyáriparos, Bulyovszky Gyula ügyvéd – újságíró és Jókai Mór író.

A forradalom menete

1848 március 15-én reggel Pesten összegyűlt néhány tucat fiatal a Pilvax-kávéházban, hogy megbeszéljék az aktuális politikai helyzetet. Megtudták, hogy Bécsben kitört a forradalom az osztrák császárság ellen, ami lehetőséget adott nekik is fellázadni.

A fiatalok elhatározták, hogy felvonulnak Pest utcáin és kihirdetik követeléseiket: egy 12 pontból álló kérvényt “Mit kíván a magyar nemzet” címmel. A kérvény tartalmazta többek között:

  • A sajtószabadság bevezetését
  • Az évi rendes országgyűlés összehívását
  • A nemzetőrség felállítását
  • Az adók méltányos elosztását
  • A jobbágyság eltörlését

A fiatalok első állomása a Nemzeti Múzeum lépcsője volt, ahonnan beszédeket tartottak és verseket olvastak fel több ezer ember előtt. Petőfi Sándor itt szavalta el először az előző éjjel írt Nemzeti dalt (“Talpra magyar!”), amely hamarosan az egész forradalom jelmondatává vált.

Ezt követően átvonultak Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A nyomda előtt több tízezer ember gyűlt össze, akik lelkesen fogadták a kiáltványokat. A tömeg egy része elindult Buda felé, hogy átadja a kérvényt az osztrák kormányzónak, Lamberg grófnak.

A forradalom sikere

A forradalmárok célja az volt, hogy meggyőzzék az országgyűlést és a királyt (V. Ferdinánd) követeléseik elfogadásáról. Az országgyűlés március 17-én Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia) ülésezett, ahol Kossuth Lajos beszédet tartott és bemutatta a 12 pontot. Az országgyűlés nagy többséggel elfogadta a reformokat.

A király március 18-án Bécsben adta ki az ún. áprilisi törvényeket, amelyek hivatalosan is elismerték a magyar alkotmányosságot és szuverenitást. A törvények értelmében Magyarország önálló állam lett volna az osztrák császárság keretein belül.

A forradalom utóélete

A márciusi forradalom után nem állt le a harc Magyarországon. Az osztrák császárság nem volt hajlandó betartani az áprilisi törvényeket és megpróbálta visszaszerezni hatalmát az ország felett. Több ellenséggel is szembe kellett néznie a magyar nemzetnek: az osztrák hadsereg mellett Jellasics horvát bán és I. Miklós orosz cár 200 000 fős seregével szintén beavatkoztak a konfliktusba.

Az 1848-49-es szabadságharc során több csatát vívtak meg a magyar honvédek Batthyány Lajos miniszterelnök és Kossuth Lajos kormánybiztos vezetésével. A legismertebb ütközetek között volt Pákozd (szeptember 29.), Isaszeg (április 6.), Nagysalló (április 19.) és Buda ostroma (május 21.). A honvédsereg élén olyan katonai zsenik álltak, mint Görgei Artúr tábornok, Damjanich János tábornok vagy Bem József tábornok.

A szabadságharc végét az utolsó jelentősebb seregtest 1849. augusztus 13-án Világosnál (ma Şiria, Románia) történő fegyverletétele jelentette, amikor Görgei Artúr letette fegyverét az I. Miklós orosz cár serege előtt. Ezután a kisebb hadtestek sorra tették le a fegyvert, így végül a szabadságharc 1849. október 4-én ért véget Komárom várának elestével.

Ezután a megtorlás nem váratott magára sokáig. Két nappal később, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, akik az “a tizenhárom aradi vértanú” néven váltak történelmünk részévé. Ugyanezen a napon Pesten kivégezték az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyányi Lajost is.

Március 15-e ma

1848 március 15-e nem csak egy nap volt az évben, hanem egy fordulópont Magyarország történelmében.

Ezen a napon kezdődött el egy küzdelem a magyar szabadságért és függetlenségért, amelynek hatása még ma is érezhető. Március 15-e azóta hivatalos nemzeti ünnepünk és egyben a magyar sajtó napja. Ezen a napon megemlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, akik áldozatukkal példát mutattak nekünk.

A március 15-i ünnepségek során több helyszínen is megkoszorúzzuk a forradalmárok emlékműveit és sírjait. A legfontosabb helyszínek közé tartozik a Nemzeti Múzeum lépcsője, a Pilvax-kávéház, Landerer és Heckenast volt nyomdájának épülete, Batthyány Lajos kivégzőhelye és Kossuth Lajos szülőháza Monokon.

A március 15-i ünnepnapon nem csak tisztelettel adózunk az elődöknek, hanem büszkén vállaljuk magyarságunkat is. A magyar zászlót kitűzzük az ablakunkra vagy az autónkra, a kokárdát pedig a mellünkre tűzzük. A Nemzeti dal szavait pedig mindannyian fejből tudjuk: “Talpra magyar! Hí a haza!”

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre