A mohácsi busójárás első írásos emlékei a 18. századig nyúlnak vissza. A busójárás a velencei és a riói karnevállal rokonságot mutató délszláv sokac csoportok messze földön híres népszokása, farsang végi mulatozással összekötött télbúcsúztatója. A busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, 2012-ben pedig hungarikummá lett nyilvánítva. A busójárást helyenként összefüggésbe hozzák a törökök Mohácsról történő elűzésével, azonban ennek nincs valóságalapja.
A felvonulás a mohácsi Kóló térről indul. A szőrével kifordított bundába és ijesztő, fűzfából faragott, állatvérrel megfestett álarcba bújt busók itt találkoznak a Dunán ladikon átkelt busó csoportokkal. Ezután minden csoport bevonul a város főterére, ahol nagy farsangi mulatság kezdődik és hatalmas máglyát gyújtanak. Húshagyókedden a telet jelképező koporsó elégetésével búcsúztatják a zord időt, köszöntik a tavaszt és ezzel véget ér a busójárás.
Írj be egy évszámot, és megmutatom, hogy mikor van mohácsi busójárás:
