fbpx

Szent Iván és Keresztelő Szent János napja – június 24.

Keresztelő Szent János napját megelőző éjjel, amely a szláv változat alapján kapta a Szent Iván éj elnevezést, június 23-án már a XI. században tüzeket gyújtottak a korabeliek, mellyel a nyári napfordulót, az év leghosszabb nappalát ünnepelték. Az ekkor meggyújtott tűznek mágikus, gyógyító erőt tulajdonítottak, gyógynövényeket és gyümölcsöt (leginkább almát) szórtak a lángba, éjféltájt pedig átugrották, vagy –az utóbbi évtizedekben– átsétáltak a parázson. A tűz a legjellemzőbb elem, amely a Szent János (Szent Iván) ünnepéhez kapcsolódik. A kereszténység elterjedésével az eredendően pogány ünnepet Keresztelő Szent János ünnepeként próbálták előtérbe hozni, azonban az ünnep kettőssége mind a mai napig fennmaradt.

Szent Iván ünnepét számos nép tartja.

A dánok pl. gyakran találkoznak a családtagokkal és a barátokkal, hogy együtt vacsorázzanak. Ha jó az idő, akkor átvonulnak a helyi máglya helyszínére. Itt este 10 óra körül meggyújtják a tüzet, amelynek tetejére egy boszorkányt helyeznek – régi ruhákból, szénával kitömve. Előtte gyakran tartanak máglyabeszédet, nagy rendezvényeken általában ismert személyiségek. A néphit szerint Szent Iván éjszakája különleges erővel van feltöltve, ahol gonosz erők is munkálkodnak. A dán emberek, hogy távol tartsák a gonosz erőket, a máglyákat általában magaslatokon gyújtották meg.

Írország egyes vidéki részein, különösen északnyugaton a hegytetőkön ugyancsak máglyákat gyújtanak. Sok városban ugyanebben az időben tartanak „Szentivánéji karnevált„, vásárokkal, koncertekkel és tűzijátékkal. A délnyugat-írországi Cork megyében és az északkelet-írországi Louth megyében ezt az éjszakát általában a máglya éjszakájának nevezik, és az év legforgalmasabb éjszakái közé tartozik a tűzoltóságok számára.

Ez az éjszaka a népi gyógyászatban is jelentős szerepet kap!

Hagyományosan a nők Szent János (Szent Iván) estéjén többféle növényt gyűjtenek. Ezek területenként változnak, de többnyire ilyenkor édeskömény, ruta, rozmaring, citromverbéna, mályva, rókagomba és bodzavirág kerül a kosárba. Szent János ünnepén szokás gyűjteni az évelő „orbáncfű” gyógynövényt is. A középkor óta ezt a gyógynövényt ajtók, ablakok és ikonok fölé akasztják, hogy távol tartsák a boszorkányokat és a gonosz szellemeket. Egyes vidékeken vízzel telt edénybe mártják és kint hagyják, kitéve az éjszakai harmatnak másnap reggelig, amikor az emberek az így nyert gyógynövényes vizes kivonattal.

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre