A májusfa állítás hagyománya több évszázadra nyúlik vissza, és számos európai országban, így Magyarországon is elterjedt népszokás. Hazánkban az első májusfával kapcsolatos írásos emlékek egészen a 16. sz. elejére tehetők, azonban a legenda szerint a valódi eredet sokkal korábbi:
Az első században élt Fülöp és Jakab apostol. Térítő útjuk során Valburga (Walpurgis) nevű szűz leány segítette őket, akit a pogányok megrágalmaztak (lásd: Walpurgis-éj). Azonban Valburga megmutatta hite és ereje bizonyítékát, amikor elővette vándorbotját, letűzte a földbe és imádkozni kezdett, mire a száraz fa zöldellni kezdett a pogányok szeme láttára. Ezt a jelenetet őrzi mind a mai napig a májusfa állítása.
A májusi ünnepség, amely a termékenységet, az újjászületést és az életenergiát szimbolizálja, napjainkban is szerves része az évnek, és fontos összetevője a kulturális örökségünknek. A májusfa körül szerveződő népszokások számos érdekes elemet tartalmaznak, amelyek a mai világban is értékesnek tekinthetők.
A májusfa állítása sok helyen még április 30-án történik. Az “igazi” májusfát a legények állították a falun kívülről vágott kisfára, amelyet kedvesük házának udvarán állítottak fel a tetőgerendára vagy a kapufára erősítve. Az sem ritkaság, hogy ilyenkor a közösség egy feldíszített fát állít a falu vagy város központjában. A faágakra és törzsére általában virágok, szalagok és zászlók kerülnek, amelyek gazdagon díszítik a fát. A májusfa körüli ünnepségek (majális) során különféle játékokat és versenyeket szerveznek, amelyekben a helybeliek aktívan részt vesznek, és jókedvűen töltik el a napot.
A májusfa állítás jelentősége a mai világban nem csupán a hagyományőrzésben és a közösségépítésben rejlik. A májusfa ünnepségek során átélhetjük az összetartozás élményét, amely erősíti az egyének és csoportok közötti kapcsolatot. Ezenkívül a májusi ünnepségek lehetőséget adnak arra is, hogy kikapcsolódjunk a modern világ rohanó életmódjából, és újra felfedezzük a természet szépségét és erejét.
A májusfa állítás hagyománya a mai világban is aktuális és fontos, hiszen segít megőrizni és továbbörökíteni az ősi szokásokat, és lehetőséget nyújt a természet és az egymás iránti tisztelet ápolására.