Május 12., 13. és 14. napja a fagyosszentek napja. Kik a fagyosszentek? Pongrác ókeresztény vértanú, Szervác Rajna-vidéki püspök, Bonifác mártír volt, valamennyien a 4. században éltek. Az egymást követő napok mellé sorolják még május 25-ét, Orbán napját is, mint különálló, magányos fagyos napot. Ők a népi hagyományban Közép-Európában és hazánkban is a fagyosszentek nevet viselik, hiszen ezekben a napokban évszázados tapasztalat szerint az idő hűvösebbre fordul, akár fagy is előfordulhat, ami komoly károkat okozhat a gazdáknak. Ez az időjósló megfigyelés már több száz éves, még a naptárreform előtti időkre vezethető vissza, így az 1500-as évek végén a Gergely-naptárra való átállás 10 napos különbséget eredményezett abban, hogy mikor is vannak a fagyosszentek.
Az egyik legenda szerint a fagyosszentek ruhájukkal betegeket takartak be, ekkor azonban hirtelen fagyos hideg támadt és ők hárman megfagytak. A fagyos napok okát tudományosan azzal magyarázzák, hogy május első felében Európa északi részén nagyobb, délen kisebb légnyomás alakul ki, ezzel teret adva a sarkvidéki hidegebb légtömegek kontinens belseje felé áramlásának.
