Az ENSZ világnapok listáján 1977 óta szereplő nemzetközi nőnap eredetileg a “dolgozó nők nemzetközi napja” néven indult, melynek gyökere a nők egyenjogúságáért vívott harcából ered. Ma ez a nap inkább a nők megbecsüléséről és a társadalomban betöltött szerepéről szól, virággal, bonbonnal kedveskedve a gyengébbik nemnek. Sokan a Valentin-nap és az Anyák napja egyes szokásait átemelve kedveskednek ezen a napon a hölgy ismerősöknek, munkatársaknak. Az eredendően Franciaországból, Angliából, majd az Amerikai Egyesült Államokból indult női egyenjogúságért, elsősorban a szavazati jogért vívott harc eredménye lett a nőnap.
Az első nőnap a II. Internacionálé keretén belül, Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos beszédét követően került megrendezésre – mintegy tüntetésként a nők egyenjogúságának érdekében az Egyesült Államokban 1909. február 28-án. Ezt követően egyre több ország csatlakozott a kezdeményezéshez, így az Orosz Birodalomban, Ausztriában, Dániában, Németországban is megtartották a következő években a nőnapot. 1914-től a nemzetközi nőnap áthelyeződött a Gergely naptár szerinti március 8-ra (ami akkoriban a Juliánusz naptárban február utolsó napja volt), mely dátumot a világ számos országa, köztük Magyarország is átvett. Az ENSZ már két évtizede tematikus nemzetközi nőnapokat hirdet meg.
A 2023-as ENSZ téma a nőnapra a “DigitALL: Innováció és technológia a nemek közötti egyenlőségért” lesz. A nőnapon az ENSZ és más szervezetek is felhívják a figyelmet arra, hogy szükség van az inkluzív és transzformatív technológiára és digitális oktatásra a nők egyenlőségének elősegítése érdekében.
