fbpx

Az ortodox újév “szilvesztere” – január 13.

Miért éppen január 13? A válasz az 1582-es naptárreformra vezethető vissza. A Julius Caesar naptárreformjakor meghatározott 365 és egynegyed hosszúságú nap a valódi napévtől 11 perccel tért csak el. A Julián-naptár több évszázados használata alatt a 16. század idejére azonban már 10 nap volt a különbség. Ez elsősorban az egyháznak okozott gondot a Nap és Hold állásához igazított ünnepeknél, de lassacskán az élet más területeire is bélyeget nyomott. Mivel leginkább az egyház sürgette a megoldást, III. Pál pápa a tridenti zsinaton vitát indított. A megoldás azonban nem jött hamar. III. Pál pápa után még hat pápa következett, mire XIII. Gergely pápasága idején, bő 30 évvel később megszületett a döntés. Ekkor az aktuális pápa neve után bevezették a Gergely- vagy gregorián naptárt. Ebben a naptárban 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így a percekből felhalmozott napok egy csapásra eltűntek. Legalábbis Rómában. Az új naptár elterjedése több évszázados folyamat volt, amely először a keresztény világban kezdődött meg. Oroszországban egészen a 20. századig húzódott az “ügy”, így ott csak 1940-ben intettek búcsút a Julián-naptárnak. Az ortodox egyházak azonban még ma is ragaszkodnak a Julián-naptárhoz, de mára az eltérés a két naptárrendszer között 13 napossá vált. Ezért a mi Gergely-naptárunkban január 13. megfelel a Julián-rendszerben december 31-nek, azaz az újév előtti napnak. Másnap, azaz január 14-én pedig ünnepelhetjük az ortodox újévet! Így aki lemaradt volna a szilveszterezésről, január 13-án még megteheti, legalábbis a Julián-naptár szerint. Nem leszünk ezzel egyedül, hiszen országok sora ünnepel ilyenkor, így Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, de nyugatabbra tőlünk Wales, Svájc és Skócia is.

További jeles napok

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre