Az ortodox újév és annak előestéje minden évben különleges figyelmet kap január közepén, hiszen sokan meglepődnek azon, hogy miért január 13-án van az ortodox szilveszter, és január 14-én az ortodox újév. A válasz a naptárak történetébe és egy több évszázados eltérésbe vezet vissza.
Miért éppen január 13?
A válasz az 1582-es naptárreformra vezethető vissza. A Julius Caesar idején bevezetett naptárreform során meghatározott 365 és egynegyed napos évhossz a valódi napévtől mindössze 11 perccel tért el. Ez a látszólag elhanyagolható eltérés azonban a Julián-naptár több évszázados használata alatt fokozatosan felhalmozódott, és a 16. századra már 10 napos különbséget eredményezett.
Ez elsősorban az egyház számára okozott komoly problémát, mivel a Nap és a Hold járásához igazított egyházi ünnepek – például a húsvét – időpontja egyre jobban elcsúszott. A kérdés rendezését az egyház sürgette, ezért III. Pál pápa a tridenti zsinaton vitát indított a naptár korrekciójáról. A megoldás azonban nem született meg azonnal.
III. Pál pápa után még hat pápa követte egymást, mire végül XIII. Gergely pápasága idején, több mint 30 évvel később, megszületett a döntés. Az ő nevéhez fűződik a Gergely-naptár (gregorián naptár) bevezetése.
Az új rendszerben 1582. október 4-ét közvetlenül október 15-e követte, vagyis tíz nap egyszerűen kimaradt a naptárból. Így a korábbi évszázadok alatt felhalmozódott eltérés egy csapásra megszűnt – legalábbis Rómában és a katolikus világban.
Miért maradt meg a Julián-naptár az ortodox egyházaknál?
A Gergely-naptár bevezetése nem történt meg egyszerre mindenhol. Az új naptár átvétele több évszázados folyamat volt, és elsősorban a nyugati, katolikus országokban terjedt el gyorsan. A keleti, ortodox világ sokáig ragaszkodott a hagyományos Julián-naptárhoz.
Oroszországban például csak a 20. században, egészen pontosan 1918-ban vezették be hivatalosan a Gergely-naptárt az állami életben, az egyház azonban továbbra is a Julián-naptárt használta. (A vallási gyakorlatban ez a mai napig így van több ortodox egyháznál.)
Az évszázadok során az eltérés tovább nőtt, és napjainkra 13 napra emelkedett a különbség a két naptárrendszer között. Ez azt jelenti, hogy:
-
a Gergely-naptár szerinti január 13.
-
a Julián-naptárban december 31-nek, vagyis szilveszternek felel meg
-
míg január 14. a Julián-naptár szerinti újév napja
Ezért ünneplik az ortodox újév előestéjét január 13-án, és magát az ortodox újévet január 14-én.
Hogyan ünneplik az ortodox újévet?
Az ortodox újév ünneplése országonként és közösségenként eltérő, de jellemzően családi és vallási hagyományok kapcsolódnak hozzá. Sok helyen:
-
ünnepi vacsorát tartanak
-
templomi szertartásokon vesznek részt
-
koccintanak az új esztendőre
-
népi szokások és babonák is megjelennek
Bár az ortodox újév nem mindenhol hivatalos munkaszüneti nap, kulturálisan és vallásilag mégis jelentős esemény.
Mely országokban ünneplik az ortodox újévet?
Az ortodox újév megtartása nem csak Kelet-Európára jellemző. Számos országban és régióban élő hagyomány, többek között:
-
Szerbia
-
Bosznia és Hercegovina
-
Ukrajna
-
Montenegró
-
Észak-Macedónia
-
Oroszország (vallási értelemben)
Érdekesség, hogy Nyugat-Európában is találunk nyomait a „régi újév” ünneplésének, például Skóciában, Walesben és Svájc egyes részein, ahol folklórhagyományok őrzik a január közepi újévköszöntést.
Két szilveszter? Igen!
Az ortodox újév különlegessége, hogy sokak számára második szilvesztert is jelent. Így aki lemaradt a december 31-i ünneplésről, január 13-án újra koccinthat, legalábbis a Julián-naptár szerint.
Ez a kettősség jól mutatja, hogy a naptárak nemcsak időszámítási eszközök, hanem kultúrát, vallást és hagyományokat formáló rendszerek is.
