Az ortodox újév “szilvesztere” – január 13.

Miért éppen január 13? A válasz az 1582-es naptárreformra vezethető vissza. A Julius Caesar naptárreformjakor meghatározott 365 és egynegyed hosszúságú nap a valódi napévtől 11 perccel tért csak el. A Julián-naptár több évszázados használata alatt a 16. század idejére azonban már 10 nap volt a különbség. Ez elsősorban az egyháznak okozott gondot a Nap és Hold állásához igazított ünnepeknél, de lassacskán az élet más területeire is bélyeget nyomott. Mivel leginkább az egyház sürgette a megoldást, III. Pál pápa a tridenti zsinaton vitát indított. A megoldás azonban nem jött hamar. III. Pál pápa után még hat pápa következett, mire XIII. Gergely pápasága idején, bő 30 évvel később megszületett a döntés. Ekkor az aktuális pápa neve után bevezették a Gergely- vagy gregorián naptárt. Ebben a naptárban 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így a percekből felhalmozott napok egy csapásra eltűntek. Legalábbis Rómában. Az új naptár elterjedése több évszázados folyamat volt, amely először a keresztény világban kezdődött meg. Oroszországban egészen a 20. századig húzódott az “ügy”, így ott csak 1940-ben intettek búcsút a Julián-naptárnak. Az ortodox egyházak azonban még ma is ragaszkodnak a Julián-naptárhoz, de mára az eltérés a két naptárrendszer között 13 napossá vált. Ezért a mi Gergely-naptárunkban január 13. megfelel a Julián-rendszerben december 31-nek, azaz az újév előtti napnak. Másnap, azaz január 14-én pedig ünnepelhetjük az ortodox újévet! Így aki lemaradt volna a szilveszterezésről, január 13-án még megteheti, legalábbis a Julián-naptár szerint. Nem leszünk ezzel egyedül, hiszen országok sora ünnepel ilyenkor, így Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, de nyugatabbra tőlünk Wales, Svájc és Skócia is.