Több helyen két torkoscsütörtököt is tartanak. Az első, eredeti napja a farsangi időszak utolsó csütörtöke, amikor még a nagyböjt kezdete előtti héten a farsangi jólétet nagy mulatozással búcsúztatják. Erre utal, hogy egyes helyeken ezt a hetet kövérhétnek vagy zabálóhétnek is nevezik. Számos nyugati országban ma is az eredeti időpontban tartják a torkoscsütörtököt, melynek tipikus étele a különféle fánkok sora. Németországban a Rajna-vidéken sok helyen már délben befejezik a munkát és a nagyböjt előtt még jókat lakmároznak ezen a napon. A második torkoscsütörtök, vagy csonkacsütörtök (egyes helyeken kövércsütörtök, tobzódó csütörtök) a hamvazószerda utáni csütörtöki nap, amikor a böjtöt egy napra felfüggesztik, hogy a húshagyókeddről megmaradt ételek ne vesszenek kárba.
Az államalapítás ünnepe – augusztus 20.
I. István 997-től, Géza halálától az utolsó magyar fejedelem, 1000-től az első...
