A naptárakat úgy tervezték, hogy a tropikus évhez igazodjanak, így az évszakok évezredeken keresztül minden évben ugyanabban az időpontban következnek be. A polgári naptár elkészítéséhez a tropikus év hosszát meglehetősen pontosan kell ismerni. Ezt először az egyiptomiak számították ki, akik kb. i. e. 2050 körül 365,25 napot mértek a tropikus év hosszának.
Természetesen a 365 nap feletti maradvány negyednap problémát jelentett, amelyet később a Julián-naptár oldott meg a szökőévek bevezetésével. Valamennyi hiba azonban még a szökőév bevezetésével is megmaradt. A különbség 365,25 – 365,24219 = 0,00781 nap volt, ami alig 11,25 perccel hosszabb, mint a tropikus év. Ez a hiba látszólag nem túl nagy, de idővel felhalmozódik, és 1000 év elteltével az évszakok majdnem nyolc nappal korábban következnének be a naptári évben.
A megoldást XIII. Gergely pápa által végrehajtott naptárreform hozta meg, amely a Gergely-naptárhoz, a ma használatos legelterjedtebb polgári naptárhoz vezetett. Ebben a naptárban az eltéréseket úgy korrigálják, hogy csak akkor vannak évszázados szökőévek, ha azok pontosan oszthatók 400-zal. Ezt nevezik századszabálynak. A századszabály elfogadásával a Gergely-naptár éve nem 365,25, hanem 365,2425 polgári nap hosszúságú. Az egyes Gergely-naptári évek 0,00781 napos hibája 400 naptári év alatt 0,00781 x 400 év = 3,124 napot tesz ki. Ez idő alatt 3 szökőév kimarad, így a végső hiba 3,124 – 3 = 0,124 nap 400 naptári év alatt. Ez mindössze 0,124 x 86400/400 = 26,78 másodpercet jelent évente. A Gergely-naptári év tehát 26,78 másodperccel hosszabb, mint a tropikus év.
