Az óraátállítás nyomában: nyári vs. standard (téli) időszámítás – előnyök és hátrányok

Magyarországon jelenleg is vita folyik arról, hogy megtartjuk-e az „igazi” téli időszámítást, avagy váltsunk a sokak szerint sokkal barátságosabb nyári időre.

Mielőtt megvitatnánk az előnyöket és hátrányokat, először is értsük meg az óraátállítás eredeti, mára már történelmi távlatú okát.

A nyári időszámítást először Benjamin Franklin javasolta 1784-ben, de csak röpke 132 évvel később, az első világháború kellős közepén vezették be az energiatakarékosság érdekében elsőként Németországban. A világ országai ezután sorban elkezdték bevezetni a nyári időszámítást, de csak az 1970-es években egységesítették. Ma is még a legtöbb országban évente kétszer váltanak a nyári időszámítás és a téli, azaz hivatalos nevén a standard időszámítás között, de akadtak kivételek, például Oroszország és Izland, úgy döntött, hogy marad a standard időnél.

Melyek tehát a nyári időszámítás és a standard (téli) idő előnyei és hátrányai?

A nyári időszámítás előnyei:

1. Hosszabb esték: A nyári időszámítás alatt a nap később nyugszik este, így az embereknek több idejük marad a szabadtéri tevékenységekre. Mit jelent ez? Éves szinten kb. 100 világos estét (azaz olyan estét, amikor 20 óra után nyugszik a nap). Állandó standard idő választása esetén nem lenne olyan nap, amikor 20 óra után még láthatunk napfényt, hiszen a legkésőbbi napnyugta 19:45-kor következne be.
2. Energiatakarékosság: A nyári időszámítást eredetileg az energiatakarékosság érdekében vezették be, és egyes tanulmányok azt mutatják, hogy valóban csökken a villamosenergia-felhasználás.
3. Gazdaság fellendülése: A hosszabb esték több időt tesznek lehetővé a munkaidő utáni szabadtéri tevékenységekre, ami gazdasági mutatók javulásához vezethet olyan területeken, mint az idegenforgalom, a vendéglátás és a kiskereskedelem.
4. Egészségügyi előnyök: A hosszabb nappalok és a napfénynek való fokozott kitettség jobb hangulatot a napfény által biztosított több D-vitamint és egyesek számára jobb alvási szokásokat eredményezhet.
5. Csökkentett baleseti kockázat az esti órákban: A hosszabb esti órák jobb láthatóságot is jelentenek, így a munkaidő után közlekedő emberek esetében csökkennének a közlekedési balesetek az esti órákban.

A nyári időszámítás hátrányai:

1. Késői napfelkelte: A téli hónapokban (november és február között) kb. 2,5 hónapig nem lenne olyan nap, amikor 8 előtt kel a nap, így az iskolában, óvodában és a munkahelyeken is szürkületben kellene megkezdeni a tanítást/munkát.
2. Az alvási szokások megzavarása: a közel 21 óráig tartó világosság zavaró hatással lehet a korán lepihenni vágyók alvására, különösen azoknál az embereknél, akiknek egyébként is vannak alvászavarai.
3. Mezőgazdasági érvek: Egyes gazdák azzal érvelnek a nyári időszámítás ellen, hogy a reggeli munkák számára későn kel a nap, így az hátrányossá teszi menetrendjüket.

A standard (téli) idő előnyei:

1. Több világos reggel: Állandó standard idő választása esetén a reggeli világos napok száma valamivel több mint 200, szemben az állandó nyári időszámítás esetén, amikor ez a szám kb. 140 nap lenne. Azaz kb. két hónappal több lenne azon napok száma, amikor már 6 óra előtt világos van. Ebben az esetben volna olyan nap, amikor a napkelte 3:45-kor következne be.
2. Következetesség: Eredetileg Magyarországon nem a nyári időszámítás a standard, így a standard (téli) idő választása lenne elvileg az eredetihez való visszatérés. Ha Magyarország netán hosszútávon a nyári idő mellett dönt, az egyenértékű lenne egy óraátállítás nélküli GMT+2 időzóna váltással (jelenleg GMT+1 van óraátállítással).
3. Mezőgazdasági előnyök: A gazdálkodók azzal érvelnek, hogy a standard idő, ezáltal a több világos reggel jobb a menetrendjük szempontjából.
4. Csökkentett baleseti kockázat a kora reggeli órákban: A napfénnyel induló reggeli órák jobb láthatóságot jelentenek munkába/iskolába menet, ami bizonyosan csökkenti a reggeli stresszes közlekedés hátrányos hatásait.

A standard (téli) idő elleni érvek:

1. Rövidebb esték: Standard időszámítás esetén a nap korábban nyugszik le, ami csökkenti a délutáni/esti szabadtéri tevékenységek idejét.
2. Csökkenő gazdasági aktivitás: A rövidebb esték kevesebb időt jelentenek a szabadtéri tevékenységekre, ami a gazdasági tevékenység csökkenéséhez vezethet olyan területeken, mint az idegenforgalom, a vendéglátás és a kiskereskedelem.
3. Megnövekedett energiafelhasználás: A nyári időszámítás energiatakarékossági előnyei nélkül a csúcsidőben megnövekedhet az energiafelhasználás (eredetileg pontosan ezért vezették be a nyári időszámítást).
4. Korlátozott napfényhatás miatt egészségügyi következmények: A rövidebb napok és a kevesebb napfénynek való kitettség csökkent hangulathoz és alacsonyabb D-vitamin szinthez vezethet. Azok számára, akik hagyományos, 8-től 16-óráig vagy 9-től 17 óráig tartó munkakörben dolgoznak -mivel a nap korábban megy le-, kevesebb idő maradhat a munka utáni szabadtéri tevékenységekre, ami a fizikai aktivitás és a mentális egészség csökkenéséhez vezethet.

A döntés, hogy Magyarországon a nyári időszámításhoz vagy a standard (téli) időhöz ragaszkodjanak-e, végső soron attól függ, hogy a kormány mit értékel többre: a hosszabb estéket a szabadtéri tevékenységekhez, az energiatakarékosságot és a gazdasági tevékenység növekedését, vagy a következetességet és a mezőgazdasági előnyöket. Mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai, a politikai döntéshozókon múlik, hogy ezeket mérlegeljék és megalapozott döntést hozzanak. E döntés meghozatalakor a politikai döntéshozóknak figyelembe kell(ene) venniük választóik véleményét és igényeit is.

Mindenesetre Európában a Magyarországon is érvényes Közép-európai időzónán (CET) belül is lehet akár 3000 km különbség egy adott földrajzi szélességi körön, ami kb. 2 órás eltérést jelent a napfelkeltében és a napnyugtában. Ennek az anomáliának a kiküszöbölésében példaértékű Spanyolország, ahol a legnyugatibb ponton a jelenlegi nyári időszámítás esetén nyáron a napkelte délelőtt 9 óra körül van, a napnyugta pedig majdnem 23 órakor. Ők ezt úgy oldották meg, hogy a napirendjüket alakították át az időhöz: a tanítás nem 8-kor hanem 9:30-kor kezdődik, az ebéd 14 óra körül van, a munkaidő 18 óráig tart, azaz a napfényhez igazították a napi munkaritmusukat, ami ezáltal harmonizál a biológiai cirkadián ritmusukkal is.