Nem akármilyen újhold lesz 2023. január 21-én! Először is, szuperújhold lesz, ami annyit jelent, hogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold (azaz újhold) mérete a szokásosnál is kisebb lesz. De nem is akármennyire, ugyanis a mostani szuperújholdkor olyan közel kerül hozzánk a Hold, mint amilyen legutoljára csak a középkorban volt, egészen pontosan a 11. században, 1030-ban!
A most szombati újhold lesz az elmúlt 992 év legközelebbi újholdja – már ami a Föld-Hold távolságot illeti. Elég sokat kell várni, egész pontosan 345 évet, a következő ilyen alkalomra.
A Föld-Hold távolsága folyamatosan változik
A Hold Föld körüli pályája ellipszis alakú, mint egy kissé megnyújtott kör. Ez azt jelenti, hogy a Hold és a Föld közötti távolság egy hónap leforgása alatt is folyamatosan változik.
A Hold pályájának a Földhöz legközelebbi pontját perigeumnak, a legtávolabbi pontot pedig apogeumnak nevezzük.
Ha a perigeum vagy apogeum egybeesik az újholddal vagy teliholddal – amikor a Föld, a Hold és a Nap együttállásban vagy szembenállásban van -, akkor a Hold legközelebbi és legtávolabbi távolsága még szélsőségesebbé válik.
Ez a szuperhold és a mikrohold jelenségéhez vezet, amikor a Hold különösen közel vagy távol van a Földtől.
A legszélsőségesebb Föld-Hold távolságok akkor fordulnak elő, amikor a Föld a Naphoz legközelebbi pontjához közeledik (azaz perihélium idején, ami jelenleg január elején van).
Az alábbi táblázatban látható az i.sz. 1000 – 3000 közötti időszakasz legközelebbi Hold-Föld távolsága (timeanddate.com):
| Év | Dátum | Föld-Hold távolság |
|---|---|---|
| 1030 | December 3 | 356 562 km |
| 2023 | Január 21 | 356 568 km |
| 2368 | Január 20 | 356 559 km |
Összehasonlításképpen: a legtávolabbi Föld-Hold távolság jellemzően 405 000 km körül van.
A jelenség szépséghibája csupán az, hogy gyakorlatilag semmit sem fogunk látni, mivel az újholdat nem érzékeljük, ugyanis a Holdat ilyenkor teljes sötétségbe borul.
