Az év egyik leglátványosabb csillagászati eseménye közeleg, a Quadrantidák meteorraj. Ez a meteorraj minden év január elején tűnik fel az égbolton, és bár rövid ideig látható, a megfigyelők számára lenyűgöző élményt nyújt. Már maga az elnevezés is érdekes, hiszen egy régebben (18. század vége és 19. század eleje) létezett, de a csillagászok által ma már nem használt csillagképre utal, a „Falikvadránsra”, amelynek területe a mai „Ökörhajcsár” csillagkép északi részén helyezkedik el.
A Quadrantidák jellemzői:
-
Időzítés és Előfordulás: A Quadrantidák meteorraj legaktívabb időszaka általában január 2-4 között van, amikor a Föld áthalad a 2003 EH1 kisbolygó által hagyott por- és törmelékmezőn. Ez a meteorraj rendkívül rövid csúcsaktivitást mutat, mindössze 5-6 órát, amely eltér más ismert meteorrajoktól, mint például a Perseidák vagy a Geminidák.
-
Megfigyelési Feltételek: A Quadrantidák legjobban az északi féltekén, különösen az északi mérsékelt övezetekben figyelhetők meg. A meteorraj akkor a leglátványosabb, amikor a radiáns, azaz a meteoreső „kiindulópontja” magasan az égen van. A Hold fénye és természetesen az időjárás befolyásolhatja a megfigyelést!
-
Látványosság: A Quadrantidák meteorrajának egyik legjelentősebb jellemzője a magas „óránkénti meteor szám” (ZHR), amely elérheti a 100-120 meteort is óránként ideális megfigyelési körülmények között. A meteorok gyorsak és fényesek, gyakran hosszú csóvát húzva maguk után.
-
Tudományos jelentőség: A Quadrantidák meteorraj segít a csillagászoknak jobban megérteni a Naprendszer kisbolygóit és üstökös maradványait. A meteorraj forrása, a 2003 EH1 kisbolygó, valójában egy kihunyt üstökös lehet, ami további kutatások tárgya.
A Quadrantidák meteorraj nem csak egy csodálatos természeti jelenség, hanem fontos tudományos értékkel is bír. Minden évben január elején nyújt lehetőséget a csillagászat iránt érdeklődőknek, hogy tanúi lehessenek ennek a lenyűgöző égi eseménynek.
