Az aktuális havi zsidó naptárat itt találod!
A zsidó naptár luniszoláris naptár, amely a zsidó vallás naptára és Izrael hivatalos naptára is egyben. A babilóniai naptárból származik, jelenlegi formáját II. Hillél hozta létre i. sz. 359-ben. A régi korokban minden hónap kezdetét az újhold utáni első keskeny holdsarló megjelenése jelentette a nyugati égbolton napnyugtakor. A modern időkben azonban a hónap kezdetét úgy számítják ki, hogy a naptárat elindító újholdból, amely a Julián-naptár szerint i. e. 3761. október 6-án, 5 óra 11 perc 20 másodperccel napnyugta után következett be, extrapolálják a szükséges számú szinodikus hónapot, amelyben 29,530583 nappal számolnak (azaz 29 nap 12 óra 44 perc 2,4 másodperc). A tropikus évhez viszonyított kb. 11,25 napos eltérést egy 30 napos ún. interkaláris hónap (Ádár II) hozzáadásával korrigálják a metóni ciklusnak megfelelően, így az interkalációkat akkor végzik el, ha az évszám 19-cel való osztáskor a maradék 0, 3, 6, 8, 11, 14 vagy 17 napot ad.
A zsidó nap napnyugtakor kezdődik. A hét napjainak van neve is, de azokat elsősorban számozzák, kivéve a hetedik napot, a Sábát-ot (szombat), amely pénteken napnyugtakor kezdődik és szombaton napnyugtakor ér véget. Az év hosszának kiszámítása igen bonyolult a zsidó naptárban. Az év első napja Tisri 1-jén van (Rós Hasána). Két egymást követő Tisri 1. közötti időköz azonban hatféle értéket vehet fel, azaz hatféle hosszúságú év létezik a zsidó naptár szerint (353, 354 és 355 napos rendes évek és 383, 384 és 385 napos szökőévek).
A zsidó hét napjai
A hét napjai | Jelentés | Magyar megfelelője |
Jóm Risón | első nap | vasárnap |
Jóm Séní | második nap | hétfő |
Jóm Slísí | harmadik nap | kedd |
Jóm Revíí | negyedik nap | szerda |
Jóm Chamísí | ötödik nap | csütörtök |
Jóm Sissí | hatodik nap | péntek |
(Jóm ha)Sabbát | Sabbát | szombat |
Egy átlagos évben 29 és 30 napos hónapok váltakoznak. A rövidebb évtípus úgy jön létre, hogy a harmadik hónapból (Kiszlév) egy napot kivesznek, a teljes év pedig úgy jön létre, hogy a második hónaphoz (Hesván) egy napot hozzáadnak.
A különböző évhosszaknak több oka is van. Egyrészt a hónapok első napjainak egybe kell esni az újholdak napjaival, másrészt pedig számos jeles nap, ünnep a hét meghatározott napjára eshet csak. Újév (Tisri 1.) és a Pészah-ünnep (Niszán 15.) is a hétnek csak négy napjára eshet. Újév csak hétfői, keddi, csütörtöki és szombati napon lehet, „engesztelőnap” csak hétfői, szerdai, csütörtöki és szombati napon, Pészah-ünnep csak vasárnap, keddi, csütörtöki, szombati napon lehet.
Évtípus | Év hossza napokban | ||
Hiányos év | Rendes év | Teljes év | |
Nem szökőév | 353 | 354 | 355 |
Szökőév | 383 | 384 | 385 |
Az év hosszát az alábbi szabályok határozzák meg
- Ha az újhold délután van, az újévet egy nappal késleltetni kell.
- Ha az újév vasárnap, szerdán vagy pénteken kezdődne, egy nappal késleltetik (így elkerülhető, hogy Jom Kippur (Tisri 10.) péntekre vagy szombatra essen, és Hósáná Rábá (Tisri 21.) Sábát-ra essen.
- Ha két egymást követő Tisri 1. (újév napja) 356 napra esne egymástól (ilyen hosszúságú év a zsidó naptárban nem létezik), az első év kezdetét két nappal késleltetik.
- Ha két egymást követő Tisri 1. 382 napra esik egymástól (ilyen hosszúságú év a zsidó naptárban nem létezik) és az első év kedden kezdődik, akkor a második év kezdetét egy nappal későbbre kell helyezni.
A zsidó naptárban van egy második újév, a Niszán 1., amely a holdújév kezdete, ezért a szökőévekben az interkaláris hónap (Ádár II) közvetlenül a Nissan hónap elé kerül.
- Annak érdekében, hogy szombaton ne végezzenek munkát, a Hávdálá, azaz a szombat végét jelző szertartás nem napnyugtakor történik, hanem akkor, amikor az első három közepes fényességű csillag láthatóvá válik az égbolton.
- A Juilán-naptár szerinti i.e. 3761. október 6-a a világ teremtésének dátuma a zsidó mitológia szerint.
- A zsidó történelem számos fontos eseményéről megemlékeznek a zsidó naptárban:
- Jom Kippur, az engesztelés napja a zsidó naptár legfontosabb napja.
- A Szimchat Tórá a Tórából való olvasmányok éves ciklusának befejezését ünnepli.
- A Hanuka, a fény ünnepe, a jeruzsálemi szentély újraavatását ünnepli a makkabeusok görögök feletti győzelmét követően.
- A Purim a perzsa uralom alatt elkövetett népirtásból való megmenekülést ünnepli. Szökőévekben a Purimot Ádár II-ben ünneplik.
- Pészah, amely az Egyiptomból való kivonulást és az aratási időszak kezdetét ünnepli.
- Sávuót a Tóra átvételét ünnepli.
Zsidó ünnepek összesítése
Hónap | Hiányos év | Rendes év | Teljes év | Ünnepek | Gergely-naptári hónap |
Tisri | 30 | 30 | 30 | Rós Hasána (1), Jom Kippur (10), Szukkót (15–21) Hósáná Rábá (21), Smíni Aceret (22–23), Szimchat Tórá (23) | Szept./Okt. |
Hesván | 29 | 29 | 30 | Okt./Nov. | |
Kiszlév | 29 | 30 | 30 | Hanuka (Kiszlév 25 – Tévét 2) | Nov./Dec. |
Tévét | 29 | 29 | 29 | Dec./Jan. | |
Svát | 30 | 30 | 30 | Jan./Feb. | |
Ádár I. | 29/30 | 29/30 | 29/30 | Purim (14/15) | Feb./Márc. |
Ádár II. | 30 | 30 | 30 | Márc./Ápr. | |
Niszán | 30 | 30 | 30 | Pészah (Izraelben 15–21, a világban 15–22) | Már./Ápr. |
Ijjár | 29 | 29 | 29 | Ápr./Máj. | |
Sziván | 30 | 30 | 30 | Sávuót (6) | Máj./Jún. |
Tammuz | 29 | 29 | 29 | Jún./Júl. | |
Áv | 30 | 30 | 30 | Júl./Aug. | |
Elúl | 29 | 29 | 29 | Aug./Szept. | |
Napok száma nem szökőévben | 353 | 354 | 355 | 365 | |
Napok száma szökőévben | 383 | 384 | 385 | 366 |