fbpx

Névnapok

Egyházi ünnepek

Horgásznaptár

Gazda naptár

Idő- és feladatmenedzsment

Névnapok
Egyházi ünnepek
Horgásznaptár
Gazda naptár
Idő- és feladatmenedzsment

A zsidó naptár alapjai

Az aktuális havi zsidó naptárat itt találod!

A zsidó naptár luniszoláris naptár, amely a zsidó vallás naptára és Izrael hivatalos naptára is egyben. A babilóniai naptárból származik, jelenlegi formáját II. Hillél hozta létre i. sz. 359-ben. A régi korokban minden hónap kezdetét az újhold utáni első keskeny holdsarló megjelenése jelentette a nyugati égbolton napnyugtakor. A modern időkben azonban a hónap kezdetét úgy számítják ki, hogy a naptárat elindító újholdból, amely a Julián-naptár szerint i. e. 3761. október 6-án, 5 óra 11 perc 20 másodperccel napnyugta után következett be, extrapolálják a szükséges számú szinodikus hónapot, amelyben 29,530583 nappal számolnak (azaz 29 nap 12 óra 44 perc 2,4 másodperc). A tropikus évhez viszonyított kb. 11,25 napos eltérést egy 30 napos ún. interkaláris hónap (Ádár II) hozzáadásával korrigálják a metóni ciklusnak megfelelően, így az interkalációkat akkor végzik el, ha az évszám 19-cel való osztáskor a maradék 0, 3, 6, 8, 11, 14 vagy 17 napot ad.

A zsidó nap napnyugtakor kezdődik. A hét napjainak van neve is, de azokat elsősorban számozzák, kivéve a hetedik napot, a Sábát-ot (szombat), amely pénteken napnyugtakor kezdődik és szombaton napnyugtakor ér véget. Az év hosszának kiszámítása igen bonyolult a zsidó naptárban. Az év első napja Tisri 1-jén van (Rós Hasána). Két egymást követő Tisri 1. közötti időköz azonban hatféle értéket vehet fel, azaz hatféle hosszúságú év létezik a zsidó naptár szerint (353, 354 és 355 napos rendes évek és 383, 384 és 385 napos szökőévek).

A zsidó hét napjai

A hét napjai Jelentés Magyar megfelelője
Jóm Risón első nap vasárnap
Jóm Séní második nap hétfő
Jóm Slísí harmadik nap kedd
Jóm Revíí negyedik nap szerda
Jóm Chamísí ötödik nap csütörtök
Jóm Sissí hatodik nap péntek
(Jóm ha)Sabbát Sabbát szombat

 

Egy átlagos évben 29 és 30 napos hónapok váltakoznak. A rövidebb évtípus úgy jön létre, hogy a harmadik hónapból (Kiszlév) egy napot kivesznek, a teljes év pedig úgy jön létre, hogy a második hónaphoz (Hesván) egy napot hozzáadnak.

A különböző évhosszaknak több oka is van. Egyrészt a hónapok első napjainak egybe kell esni az újholdak napjaival, másrészt pedig számos jeles nap, ünnep a hét meghatározott napjára eshet csak. Újév (Tisri 1.) és a Pészah-ünnep (Niszán 15.) is a hétnek csak négy napjára eshet. Újév csak hétfői, keddi, csütörtöki és szombati napon lehet, „engesztelőnap” csak hétfői, szerdai, csütörtöki és szombati napon, Pészah-ünnep csak vasárnap, keddi, csütörtöki, szombati napon lehet.

 

Évtípus Év hossza napokban
Hiányos év Rendes év Teljes év
Nem szökőév 353 354 355
Szökőév 383 384 385

 

Az év hosszát az alábbi szabályok határozzák meg

  1. Ha az újhold délután van, az újévet egy nappal késleltetni kell.
  2. Ha az újév vasárnap, szerdán vagy pénteken kezdődne, egy nappal késleltetik (így elkerülhető, hogy Jom Kippur (Tisri 10.) péntekre vagy szombatra essen, és Hósáná Rábá (Tisri 21.) Sábát-ra essen.
  3. Ha két egymást követő Tisri 1. (újév napja) 356 napra esne egymástól (ilyen hosszúságú év a zsidó naptárban nem létezik), az első év kezdetét két nappal késleltetik.
  4. Ha két egymást követő Tisri 1. 382 napra esik egymástól (ilyen hosszúságú év a zsidó naptárban nem létezik) és az első év kedden kezdődik, akkor a második év kezdetét egy nappal későbbre kell helyezni.
  5.  

A zsidó naptárban van egy második újév, a Niszán 1., amely a holdújév kezdete, ezért a szökőévekben az interkaláris hónap (Ádár II) közvetlenül a Nissan hónap elé kerül.

 

  • Annak érdekében, hogy szombaton ne végezzenek munkát, a Hávdálá, azaz a szombat végét jelző szertartás nem napnyugtakor történik, hanem akkor, amikor az első három közepes fényességű csillag láthatóvá válik az égbolton.
  • A Juilán-naptár szerinti i.e. 3761. október 6-a a világ teremtésének dátuma a zsidó mitológia szerint.
  • A zsidó történelem számos fontos eseményéről megemlékeznek a zsidó naptárban:

 

  1. Jom Kippur, az engesztelés napja a zsidó naptár legfontosabb napja.
  2. A Szimchat Tórá a Tórából való olvasmányok éves ciklusának befejezését ünnepli.
  3. A Hanuka, a fény ünnepe, a jeruzsálemi szentély újraavatását ünnepli a makkabeusok görögök feletti győzelmét követően.
  4. A Purim a perzsa uralom alatt elkövetett népirtásból való megmenekülést ünnepli. Szökőévekben a Purimot Ádár II-ben ünneplik.
  5. Pészah, amely az Egyiptomból való kivonulást és az aratási időszak kezdetét ünnepli.
  6. Sávuót a Tóra átvételét ünnepli.

 

Zsidó ünnepek összesítése

Hónap Hiányos év Rendes év Teljes év Ünnepek Gergely-naptári hónap
Tisri 30 30 30 Rós Hasána (1), Jom Kippur (10), Szukkót (15–21) Hósáná Rábá (21), Smíni Aceret (22–23), Szimchat Tórá (23) Szept./Okt.
Hesván 29 29 30   Okt./Nov.
Kiszlév 29 30 30 Hanuka (Kiszlév 25 – Tévét 2) Nov./Dec.
Tévét 29 29 29   Dec./Jan.
Svát 30 30 30   Jan./Feb.
Ádár I. 29/30 29/30 29/30 Purim (14/15) Feb./Márc.
Ádár II. 30 30 30   Márc./Ápr.
Niszán 30 30 30 Pészah (Izraelben 15–21, a világban 15–22) Már./Ápr.
Ijjár 29 29 29   Ápr./Máj.
Sziván 30 30 30 Sávuót (6) Máj./Jún.
Tammuz 29 29 29   Jún./Júl.
Áv 30 30 30   Júl./Aug.
Elúl 29 29 29   Aug./Szept.
Napok száma nem szökőévben 353 354 355   365
Napok száma szökőévben 383 384 385   366

További hírek

Mutasd mind
Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre