Mikor van farsang?
A farsang vízkereszttől a húsvét előtti 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tartó, minden évben változó hosszúságú (1-2 hónap), a bálok, mulatságok és összejövetelek időszaka. Bár a farsang késői húsvét esetén akár két hónapig is tarthat, a középkorból eredő magyar népi szokások zöme mégis a farsang utolsó hetére tehető.
A polgárság leginkább a német népi szokásokat vette át, így a farsang szót is, ami egyes források szerint a “faseln” fecsegni igéből, más források szerint a “Vaschang”, “Fastenschank” szavakból ered, ami a böjt előtti italmérésre utal. Ez az időszak a farsangi fánkok készítésének időszaka is. Az arisztokrácia körében az itáliai hatás miatt a “carnelevare”, azaz karnevál (a leghíresebbek a velencei vagy a riói karnevál) szó terjedt el, ami a hús elhagyását jelenti.
Mit ünneplünk farsangkor?
Farsang időszakának utolsó napjaiban (farsang farka) azt ünnepeljük, hogy vége van a hosszú téli estéknek, még pontosabban kifejezve elbúcsúztatjuk a telet és csalogatjuk a tavasz!
Ez az időszak a nagyböjt előtti mulatozás, italozás, párkeresés ideje, elég csak a híres riói és a velencei karneválra, vagy a mohácsi busójárásra gondolni. Az “igazi”, télbúcsúztató farsang utolsó időszaka, azaz a “farsang farka” a hamvazószerda előtti vasárnappal, a farsangvasárnappal kezdődik. Az ezt követő húshagyókedd a farsang végét jelenti, ezen a napon égetnek szalmabábut vagy koporsót (pl. a farsangi maszkot öltő mohácsi busók), jelképesen elbúcsúztatva a farsangot és vele együtt a telet.
