Hamvazószerda szigorú böjti napjával csak elméletileg veszi kezdetét a nagyböjti időszak, ugyanis egyetlen napra, csütörtökre felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. A nap talán leghelytállóbb népies elnevezése a csonkacsütörtök (az ezt követő napok népies neve csonkapéntek, csonkaszombat és csonkavasárnap), amely utal arra, hogy a hét első fele még a farsanghoz, a másik, „csonka” fele pedig már a nagyböjthöz tartozik. De hívják ezt a napot még torkoscsütörtöknek (ez az elnevezés helytelenül inkább a 2000-es évek után terjedt el, az eredeti torkoscsütörtök a hamvazószerda előtti csütörtök, erről itt írtunk), zabáló csütörtöknek és kövércsütörtöknek is. Próbáltak ezen a napon mindent megenni vagy szétosztani a rászorulók között, nem hagyták az élelmet megromlani. Ezzel a nappal így már valóban elbúcsúzhattak a farsangtól és kezdetét vehette az igazi böjt.
Ez a nap egyben a rendrakás és a nagymosás napja is volt, a nap végére esetlegesen megmaradt élelmiszereket pedig megpróbálták húsvétig tartósítani.
A nagyböjti időszak tehát péntektől folytatódott és egészen a húsvét előtti nagyszombat éjfélig, vagy húsvétvasárnap a reggeli mise végéig tart.
A nagyböjti időszakban csak egyszer étkeztek, kerülve az állati eredetű táplálékokat. Az étkezésre vonatkozó tilalmakat a böjt teljes időszaka alatt hetente egy alkalommal, a nagyböjti vasárnapokon felfüggeszthették.
Írj be egy évszámot, és megmutatom, hogy mikor van csonkacsütörtök:
