A virágvasárnap vándorló ünnep, a húsvéti ünnepkör tagja. Időpontja a húsvétot megelőző vasárnap. Nevezik még Pálmavasárnapnak (miután Európa mediterrán részein pálmás körmeneteket szerveznek ilyenkor) vagy Hozsanna-vasárnapnak is (latinul: Dominica Hosanna vagy Dominica in Palmis). Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe. Ez a nap Európa nagy részén, így Magyarországon is a barkaszentelés vasárnapja. A megszentelt barkát a hívek hazaviszik, melynek gyógyító, védő és télűző szerepet tulajdonítanak. A barkának egy év elteltével ismét jelentősége lesz, hiszen a pap ennek hamvaival jelöli meg majd hamvazószerdakor a hívek homlokát.
A kiszehajtás hagyománya is virágvasárnaphoz kötődik, ami egy szimbolikus téltemető ünnep. Egy menyasszonyi ruhába öltöztettet szalmabábut végighordoznak a falun, levetkőztetik, aztán vízbe hajítják, más vidékeken elégetik, hasonlóan a farsang farkának kiszebábjához. További szokás a villőzés, melynek termékenységnövelő hatást tulajdonítanak. A lányok a virágvasárnapi mise után feldíszített fűzfaágakat, villőket visznek, melyekkel bejárják a falut. Ezekre az ágakra a falu népének gazdasszonyai kifújt tojásokat akasztanak és egy fűzfaágat letörve azzal a lányokat megcsapkodják, hogy mind férjhez menjenek. Ehhez a naphoz kötődik a „bújj-bújj zöld ág” mondóka is, melynek szintén tavaszi újjászületést és termékenységet jelölő szimbolikája van. Virágvasárnappal veszi kezdetét a nagyhét, mely nagyszombatig tart. Ez a keresztény emberek számára a megtisztulás, a lelki újjászületés és Jézus Krisztus szenvedései átélésének hete.
