Vízkereszt a karácsony utáni tizenkettedik nap (január 5 estéjének angol elnevezése: twelfth night, január 6 elnevezése: twelfth day), a karácsonyi ünnepkör záró napja, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. A Karácsony és Vízkereszt közötti 11 nap éppen a 354 napos holdév és a 365 napos napév közötti különbség. Ezt az időszak (12 nap) regölős napoknak is hívják, amelyet időjósló napoknak is felhasználtak (12 nap = 12 hónap).
Vízkereszt ünnepe a római katolikus egyház állandó dátumú liturgikus ünnepe. Más nyelveken gyakori a görög-latin származású epifánia (epiphania domini, angolul: epiphany) elnevezés, amely annyit jelent: urunk megnyilvánulása, megjelenése, feltűnése. A január 6-át követő időszak egészen hamvazószerdáig a farsang időszaka. E napot az egyiptomiak eredetileg a Nap és Nílus vizének ünnepeként tartották számon, a kereszténység elterjedésével azonban – miután az egyház a pogány ünnepek kiszorítását elsődleges célul tűzte ki akkoriban – Jézus Krisztussal kapcsolatos események megemlékezésévé vált. Elsőként a 3. században jelenik meg az ünnep a keresztény ünnepkörben, mint Krisztus születésének napja. A 4. században azonban az egyház ezt megváltoztatta abból a célból, hogy a téli napforduló idejét, a fény újjászületésének napját, Mithras pogány napisten születésnapját feledésbe merítse, így Krisztus születésének új napja december 25. lett. Az epifániának azonban új jelentésre volt szüksége, így ez a nap ettől kezdve a nyugati világban Gáspár, Menyhért, Boldizsár, azaz a napkeleti bölcsek, háromkirályok napja lett, a keleti világban Jézus Krisztus Jordán vizében való megkeresztelkedésének napjává vált. E naphoz az egyház csakhamar hozzákapcsolta Jézus kánai menyegzőn történő csodatételét, amikor a vizet borrá változtatta, így vízkereszt napja összességében mára már három jelentést is hordoz. Epifánia magyar elnevezése az ünnepen történő víz megszenteléséről kapta. Vízkereszttel kezdődik a házszentelések időszaka is. Régebben e napon hirdették ki az egyházi év mozgó ünnepeit. Ezen a napon még egy utolsó alkalommal kigyúltak a karácsonyfa fényei, a ház ura szentelt krétával Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveinek kezdőbetűjét (G+M+B) rajzolta az ajtó keretének felső vízszintes részére, megették a karácsonyi maradék süteményeket, édességeket, gonoszt űztek, szerencsét varázsoltak, a lányoknak férjet jósoltak, a vízkereszti időjárás alapján a tél hosszára, bortermésre következtettek.
