Húsvét

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét liturgikus, naptártörténeti és népi hagyományok szempontjából is az év egyik legjelentősebb, kiemelt ünnepköre. A húsvét mozgó ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A mozgó ünnepek kiszámítása okán időpontja kulcsfontosságú, mert a többi mozgó ünnepet hozzá igazítják. Liturgikus szempontból a húsvétvasárnappal záródó hét Krisztus negyven napos sivatagi böjtjének lezáró hete, melynek neve nagyhét. A hívő ember ekkor kitakarítja portáját, felkészíti házát és saját lelkét a megtisztulásra. Az ünnepkör csúcspontja nagycsütörtöktől (egyes vidékeken nevezik még zöldcsütörtöknek is) húsvétvasárnapig tart. A zsidó ünnepek esetén a következő nap már napnyugtakor elkezdődik. Ezt a szokást átemelve nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig Jézus utolsó vacsorájára, elárulására és elfogatására emlékezünk. Nagypéntek estétől nagyszombat délutánig Jézus szenvedését és kereszthalálát idézzük fel, míg nagyszombat estétől húsvétvasárnap estig Krisztus feltámadását ünnepeljük. Ez a nap a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Nagycsütörtöktől nagyszombatig némák maradnak a templomi harangok – azt mondják: a harangok Rómába mentek.

Húsvéthétfő

Húsvéthétfő, amely tulajdonképpen húsvét másnapja, nem parancsolt egyházi ünnep, a népi szokások terén rendkívül gazdag hagyományokkal rendelkezik. Vasárnap reggel szentelt étel kerül az asztalra: torma, ami Krisztus szenvedéseire emlékeztet; főtt, füstölt sonka, esetleg bárányhús, amivel a böjt után már húst vételezhet magához az ember (innen ered az ünnep neve), jelképezve Krisztust, mint áldozati bárányt. Tojás is kerül ilyenkor az asztalra, amely az újjászületést, teremtést, termékenységet és a család egységét jelképezi. Hétfőn aztán eljön a 17. századtól eredeztethető locsolkodás (öntözködés) ideje, melynek szimbolikája az ünnepi keresztelés szenteltvizében gyökerezik, hiszen a korabeli keresztények ezt a szertartást vízbe merítéssel vagy leöntéssel végezték. Egyes vidékeken a vizet korbácsolással helyettesítik vagy egészítik ki, melynek a vízhez hasonló jelképe van. Húsvét keddjén számos faluhelyen fordított locsolást tartanak, amikor a lányok locsolják meg a férfiakat.

Pogány hagyományok

Húsvét kapcsán régi pogány hagyományok is beépültek a népi szokások közé, hiszen ez az időszak Ēostre (Ostara vagy Ostra) germán tavaszistennő ünnepe volt, akinek neve hajnalt jelent és névadója pl. a német Ostern vagy az angol Easter, azaz húsvét szónak. Ostara istennő a természet tavaszi ébredését jelképezi és sok helyütt tavaszi virágokkal, tojással, madarakkal és nyulakkal ábrázolják. Innen vette át szinte az egész világ a 19. század folyamán a húsvéti tojást tojó nyúl jelképét.

Húsvét és pészah elkülönülése

Jézus Krisztus kínhalála a zsidó pészah ünnepén történt, ami a zsidók első zarándokünnepe. Ezzel kezdődött a zsidók Egyiptomból való kivonulása. A pészah ünnepe során megemlékeznek arról, hogy az ótestamentumban leírt tizedik csapásként az Isten a halál angyalát küldte az egyiptomi elsőszülöttekre. A zsidó otthonokat azonban elkerülte a halál (pészah jelentése elkerülés, kikerülés), mert azok bárányvérrel megjelölték az ajtófélfájukat. A kereszténység kezdeti korában a húsvét és a pészah időpontja megegyezett és kezdetekben szakrális évkezdő ünnep volt. 325-ben a niceai zsinat végleg pontot tett a pészah és a húsvét időpontjának elkülönítésére, ahol úgy határoztak, hogy húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap. A Gergely naptárat használó keresztény egyházak számára fontos kiegészítés, hogy a tavasz első napját március 21-nek veszik. Ez azért fontos, mert a 21. század végéig több esztendő is lesz, ahol a csillagászati tavasz már március 19-én beköszönt, így a húsvét időpontja már akár március 20-án is lehetne. Így húsvét vasárnapjának ideje 35 különböző napon, kizárólag március 22. és április 25. között lehet. 

A húsvét elnevezései különböző nyelveken

Mikor van húsvét? Húsvétvasárnapok 2000 – 2099 között