Úrnapja a pünkösdi ünnepkör utolsó napja, pünkösdvasárnap utáni 10. nap, ill. a húsvét utáni 60. nap, amely mindig csütörtökre esik.
Ezen a napon a katolikus egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli. Ez az Eucharisztia ünnepe.
Úrnapja központi keresztény eseménye az oltáriszentséget hordozó, óriási tömegeket megmozgató pompás körmenet, amely során négy kültéri oltárt állítanak fel zöld ágakból készített lombsátor formájában a négy égtáj felé, amely egyben a négy évszakot is képviselte, ahol a körmenet során felolvastak egy-egy részt a szentírásból. Régen ez az egyház egyik legnagyobb ünnepe volt, hiszen ezen a napon fejezhették ki az emberek az egyházhoz való tartozásukat, hitvallásukat, azonban jelentősége mára már jóval kisebb. A pap a körmenetben baldachin alatt viszi Krisztus testét, előtte Mária-lányok haladnak és szirmokat szórnak a földre. A körmenet végén a lombsátrat az emberek szétkapkodták és egy-egy ágat hazavittek, hogy szerencsét hozzon és védelmezzen.
Úrnapja a népi hagyományban
Ezen a napon a lányok és asszonyok védelmező, mágikus virágkoszorúkat fontak, amellyel a házak kapuit díszítették. Falun a virágos körmeneteket gyakran egészítették ki határjárással, hogy megvédjék a falut a természeti károktól és biztosítsák a jó termést. A nap végén a díszítésre felhasznált csokrokat, füzéreket óvó, védelmező erejűnek tartották, amelyet otthon még sokáig őriztek.
. évben Úrnapja:
